Egy ezredév Magyarország hadtörténelméből

Összefoglaló

ELŐSZÓ
"Elengedhetetlen, hogy az újjáépítés felelősségét viselő nép ismerje múltját, mert aki nem tudja honnét jön, nem tudhatja merre megy, hiszen azt sem tudja, hogy hol van". Habsburg Ottó akadémikus idézett megállapítása joggal vonatkoztatható hazánk több mint ezer esztendős hadtörténelmére is. Közismert, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar és az egyetemes hadtörténelem oktatása a különböző tanintézetekben - ha egyáltalán folyt ilyen képzés - részben hiányosan és torzítottan, másfelől az egypárti ideológiának szolgaian alárendelve történt. Ezen túlmenően hiányzott többek között az európai kitekintés is - elsősorban a hazánkkal szomszédos országok történetére és hadtörténetére - jóllehet sorsunk a múltban, a jelenben és a jövőben is ezekkel fonódott és fonódik a legszorosabban össze.
Az új alapokra helyezett magyar hadtörténelmi ismeretbővítés legfőbb célja az e téren mutatkozó hiányosságok s torzítások megszüntetése, s nem pedig valamiféle újfajta, a napi aktuálpolitikának, vagy bármely párt szempontjainak alárendelt "átértékelés". Biztosítani kell mind a korábbit meghaladó szakmai szintet, mind a pártatlanságot; a politikai sokszínűséget, az értékítéletek pluralizmusát. Jelen oktatási vázlat csupán abban foglal egyértelműen állást, hogy történelmünkben és hadtörténelmünkben mi, mikor és hogyan történt. Az okok, valamint a törvényszerűségek illetve véletlenek megítélésében eltérő nézetek kapnak helyet; lehetőséget nyújtva ezzel is az események és folyamatok sokoldalú megismeréséhez. Az oktatási vázlat igyekszik felszámolni azokat az úgynevezett "fehér foltokat", amelyek különösen történelmünk első fél évezredének az ismeretében lelhetők fel. Emiatt jelentősen részletesebb a régebbi korok tárgyalása az új- és legújabb-korokhoz viszonyítva. A munka tájékoztatni próbál az illetően is, hogy a jelenkor magyar katonája a távolabbi és közelebbi nemzeti múltunkból kikre és mely eseményekre lehet megalapozottan - más nemzetek fiainak érzelmeit lehetőleg nem sértve - büszke, amivel erősödhet nemzeti identitástudata mellett hazaszeretete és hivatástudata is. A magyar hadtörténelem ezen új utakat követő ismertetése így kíván hozzájárulni olyan szemléletmóddal rendelkező hadsereg létrehozásához, amelynek gondolkodásában, érzelemvilágában, értékrendjében méltó helyet foglal el a nemzeti önérzet mellett a joggal elvárható csapatszellem. Vissza
TARTALOM
Bevezető 7
Nemzeti nagylétünk századai
Honfoglalás és államalapítás 11
Árpád-házi királyaink Szent István után 14
Hazánk fénykora az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt 18
A Hunyadiak fél évszázada 26
Négy évszázad Habsburg-jogar alatt
Török- és Habsburg-ellenes harcok két évszázada 33
Az újjáépítés kora hazánkban 41
Magyarország a 19. század első felében 43
Önkényuralom - kiegyezés - összeomlás 48
Egy kis ország kényszerpályán
Negyedszázad magyar reményei és kétségei közt 57
Országgyarapítás német és olasz támogatással 62
A magyar hadsereg a második világháborúban és a háború után 66
Szemelvények gyűjteménye
Honfoglalás és államalapítás
A honfoglalók hiedelemvilágáról 77
A honfoglalók hadáról és hadviseléséről 77
Árpád vezér és a gót követ 79
Itáliai vélemények a kalandozó magyarokról 79
Szent István honvédelmi intelmeiből 80
Szent István honvédő háborúiról 80
Az országhatár védelme 81
Árpád-házi királyaink Szent István után
Trónharcok, az 1044-es ménfői csata 85
Honvédő harcok III. Henrik ellen 85
Szent László király személyéről 86
A nomád úzok visszaverése 1068-ban 87
A Bizánc ellen küzdő 12. századi magyar had 88
II. Géza országa és hadserege 89
A muhi vereség és okai 90
A 13. század végi és 14. század eleji magyar harcmódról 91
Hazánk fénykora az anjouk és Zsigmond alatt
Lovagi eszme; lovag a háborúban 95
Károly Róbert és a lovagi párviadal 96
Nagy Lajos 1350-es hadjáratából 97
Nagy Lajos hadrendszere és hadainak harci szokásai 97
Büntetési szokások Itáliában 98
Toldi Miklós Itáliában 98
Zsigmond magyar király és német-római császár személyéről 99
A budai királyi udvar Zsigmond uralkodása elején és végén 100
Zsigmond honvédelmi szabályzataiból 100
Részletek az 1396-os nikápolyi csata történetéből 101
Magyar hadijelentés 1437-ből 102
A hunyadiak fél évszázada
Hunyadi János ifjúságából 107
Itáliai vélemények a török ellen harcoló Hunyadi Jánosról 107
Hunyadi János "hosszú hadjáratáról" 108
A várnai csata - török szemmel 109
A nándorfehérvári diadalról 109
Jajca 1464-es visszavételéről 110
Mátyás király jellemzéséhez 111
Boroszló ostroma 1474-ben 112
Hunyadi Mátyás hadserege 112
Jelentésrészlet az 1479-es kenyérmezei diadalról 114
A török- és Habsburg-ellenes harcok két évszázada
Az első tudósítás a mohácsi csatáról 117
Végvárrendszer, végváriak 117
Zrínyi Miklós hősi halála 1566-ban 119
A törökellenes harcot szervező Habsburgokról 120
A tizenötéves háború okairól 122
A mezőkeresztesi csata 1596-ban 122
A 16. századi magyar katonaság szellemiségéhez 123
"Váradi csillagok" három ragyogása 124
Zrínyi Miklós 1664-es beszámolója a téli hadjárat eredményeiről 126
Zrínyi jelentése az 1664. júliusi hadihelyzet alakulásáról 127
A szentgotthárdi csata 1664-ben 127
Bécs ostroma magyar szemmel (1683) 128
Erdélyi szemtanúk az 1683-as harcokról 129
Lotharingiai Károly és Buda fölszabadítása 130
Magyar részvétel Buda fölszabadításában 131
A fölszabadító háborút záró zentai csatáról 132
Báthori István erdélyi fejedelem és lengyel király 133
Háború a háborúban, 1604-1606 134
Vélemények az 1606-os bécsi békéről 136
Bethlen Gábor a hadviselésről 137
Tervezett létszámviszonyok 1620-ban 137
I. Rákóczi György 1634-es hadiszabályzatából 138
A szikszói kuruc győzelem 1679-ben 139
A zsibói kuruc csatavesztés 1705-ben 139
Vélemények a szabadságharc befejezéséről 141
"Nagymajtényi síkon, letörött a zászló..." 142
A magyarországi újjáépítés korában
A magyarok megvédik Mária Terézia trónját 147
Hadik András Berlinben, 1757-ben 148
Francia kémjelentések Magyarország és a Habsburgok kapcsolatáról Napóleon idején 149
Habsburg-uralkodók magyar katonái 150
A magyar honvédség 1848/49-ben
Kossuth 1848. július 11-i beszédéből 155
Kossuth beszámolója a schwechati ütközetről 155
A tavaszi hadjárat sikerei és a trónfosztás 1849-ben 156
Kossuth 1849-es haditerve a magyar-olasz közös támadásról 157
Kossuth terve a főparancsnokság átvételére 158
A kormány Szegedről Aradra menekül 158
Görgei a küzdelem céljairól és kilátásairól 159
Kossuth augusztus 11-én átadja a főhatalmat Görgeinek 160
A Görgeire ruházott hatalom megítéléséhez 160
Önkényuralom - kiegyezés - összeomlás
A zsandárság felállítása Magyarországon 163
Kortársi följegyzések az önkényuralom éveiből 163
Az 1868. évi véderőtörvényről 164
Honvéd huszárok az első világháborúban 165
Magyarország veszteségei az első világháborúban 166
Az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlasztásáról 167
Utolsó próbálkozások a hadsereg bomlasztásának megakadályozására 168
A Károlyi-kormány pacifizmusának következményei 169
Ellentmondó adatok a proletárdiktatúra létrejöttének okairól és körülményeiről 170
Egy kis ország kényszerpályán
Adalékok Horthy Miklós portréjához 175
A magyar honvédség második világháborús harcaiból 176
Németellenes magyar hadsereg létrehozása 178
Mikojan és Szuszlov 1956. októberi jelentései Budapestről 179
Zsukov 1956. novemberi jelentéseiből 180
Gerő Ernő, Hegedüs András, Kovács István 1956. nov. 18-i leveléből 182
A Magyar Néphadsereg a Kádár-rendszerben és a rendszerváltásban 182