Művészgenerációk - A Györgyi-Giergl család három évszázada (Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban 2006. okt. - 2007. márc.)

Összefoglaló

Céhes múlt.
A család őse a Tirolból Pestre érkezett Martin Giergl, nevét 1728-ban jegyezték be a pesti német szabócéh könyvébe. A leszármazottak első nemzedékei ezt a mesterséget folytatták és nagy figyelmet fordítottak gyermekeik taníttatására. Giergl Alois ezüstműves lett, a céh jelzőmestere, Giergl Ignaz pedig üvegműves.

Giergl Alois Ezüst serleg 1834

Alois fia Györgyi Giergl Alajos néven festőművész lett. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányok után idehaza élet- és oltárképeivel, arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival hívta fel magára a figyelmet.

Deák Szidónia portréja 1861

Ignaz fia, Henrik a híres bécsi Lobmeyrnél tanult, műhelyét a zománcfestésű üvegedények előállítása terén országos viszonylatban legkiválóbbnak tartották. Ő életútját és fél Európát bejáró iparoslegényi vándorlását is megörökítette, írásai kötetbe foglalva megjelentek.

Üvegkorsó 1896
A század második felében született nemzedék felsőfokú képzettséget szerzett. Henrik fia, Giergl Kálmán korának legkiválóbb építészei közé tartozott. Korb Flórissal közösen készült fontosabb munkái a Klotild Paloták az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Zeneakadémia és a mai Luxus Áruház épülete a Vörösmaty téren. Részt vettek Hauszmann Alajos irányítása mellett a közelmúltban felújított New York palota tervezésében is.

Klotild-palota

Alajos fiai közül Györgyi Géza lett építész. Ő Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos munkatársaként végzett rangos tervezőmunkát a budai királyi palota, a Műegyetem K épülete és más középületek tervezésében.

Györgyi Géza testvére, Györgyi Kálmán mint az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője a századelő nagy iparművészeti fellendülésének volt eredményes alakítója.

Györgyi Kálmán fia, Györgyi Dénes munkásságában a korszak stílusváltozásainak legjobb vonásait mutatja be, múzeumok, iskolák, több világkiállítás magyar pavilonja alkotójaként, az Iparművészeti Iskola, majd Főiskola tanáraként, majd igazgatójaként, vált a 20. század első fele művészeti életének meghatározó alakjává.

Az ELMÜ épülete 1938, I. ker. Attila u.

A kiállítás a felsorolt kiváló alkotókon kívül további Giergl leszármazottak és olyan a házasság révén családtagokká váltak munkásságába is bepillantást enged, mint Marschalkó János szobrász művész. Pilvax Károly, a „közvélemény asztalának” helyet adó kávéház tulajdonosa, felesége Giergl Mária Terézia volt.