Az elsők krónikája

Összefoglaló

A Krónika-sorozat legfrissebb darabja az emberiség előtörténetétől napjainkig veszi számba és járja körül azt a kérdést, hogy minden dolgokhoz hozzátartozik egy első alkalom. Szórakoztató és ismeretekkel teli kézikönyve ez a feltalálóknak és találmányoknak, az úttörő vállalkozásoknak és emberi vívmányoknak. Technika és sport, természettudományok és kultúra, de a legszorosabban vett mindennapi élet is következménye egy egykori gondolatnak – amiből valami egyszer megszületett. Mi volt az első eset, ki volt az elindító, és milyen formában valósult meg először? Van, hogy a feledés homályába vész, már csak az évszázadot vagy a népet tudjuk megnevezni, de ahogyan közeledünk korunkhoz, egyre több a pontos név. A könyv időrendi sorrendben mutat be számos találmányt és felfedezést, vagyis az „elsőket”, sok érdekességgel szolgál a naptárról, az iránytűről, a nyomtatóról, a mikroszkópról, a gőzgépről, az írógépről és az autóról, vagy az olyan élvezeti cikkekről, mint a fagylalt, a tea, a hamburger és a Coca-Cola, de első szépségversenyről vagy a parfümről is. A farmer kapcsán megtudjuk, hogy a jeans szó Genova francia elevezéséből – Genes – származik, és az olasz tengerészek nadrágjára utal, amelyet francia szövetből készítettek. Az első igazi farmereket azonban Lévi Strauss kezdte készíteni az 1850-es években, és a strapabíró ám mégis kényelmes viselet először a kaliforniai aranyásók körében vált kedveltté. Meglepően indult egy másik amerikai legenda története. 1886-ban dr. John Styth Pemberton fejfájás és gyomorbántalmak ellen keverte ki Coca-Cola nevű karamellszínű szirupját. Kevesen tudják, hogy az eredeti Coca-Cola ma kábítószernek minősülne, hiszen az ital a gyógynövényeken, a foszforsavon, a kóladión kívül kokaint is tartalmazott, és csak mikor 1906-ban az USA-ban betiltották a kokainfogyasztást vette át a kokain helyét a koffein. Megtudjuk továbbá, hogy a Hamburger eredete valószínűleg Közép-Ázsiába nyúlik vissza, hogy fagylaltot először Medici Katalin esküvőjén szolgáltak fel Európában, hogy az angolvécét már 1589-ben feltalálták, de mégis a 19. századig kellett várni, hogy a vízöblítéses vécé elterjedjen. A könyv jól áttekinthetően, időrendi táblákkal, gazdag képanyaggal ismerteti meg az olvasót az egyes találmányok vagy felfedezések történetével.