Kultúra, művelődés, agrárium

Összefoglaló

Speculum historiae Debreceniense 29.

Ennek a kötetnek a szerzői - beleértve a szerkesztőket és a lektort is - a 80 éves Barta János barátai, tisztelői, munkatársai, kutatótársai, akik tisztelgésnek tekintik írásaikat, amellyel köszöntik a debreceni egyetem professzorát, s a Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének emeritus professzorát, aki a hosszú 80 évből több mint öt és fél évtizedet töltött a tudomány művelésével, a történelem oktatásával, s olyan érdemes munkát végzett és végez még ma is, amellyel kitörölhetetlenül beírta nevét a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem életébe. A tudományos életben máig is ifj. Barta Jánosként ismerik. Az ifj. jelzőt, némi unszolásra, amelyben én is szerepet vállaltam, ő választotta magának, hogy írásait meg lehessen különböztetni édesapjáétól, Barta János akadémikus irodalomtörténészétől, aki szintén egyetemünk jeles professzora volt. A történelem és az irodalomtörténet nem áll messze egymástól, mégis öcscsével, a korán elhunyt Barta Gáborral együtt inkább a történelem iránt érdeklődtek. Persze ennek is volt családi hagyománya, hiszen nagybátyjuk, Barta István a magyar reformkor történetének nagyra becsült kutatója volt, sőt egyik unokatestvérük, Barta László is a levéltáros, történetkutató pályát választotta.

Tartalomjegyzék:
Barta János köszöntése (OROSZ ISTVÁN akadémikus)
BAZSA GYÖRGY: 80 éves a Debreceni Szemle főszerkesztője
IMRE LÁSZLÓ: Arany László és a 21. század
FORISEK PÉTER: A classis Pontica rövid története
TAKÁCS LEVENTE: A római földmérők földrajzi horizontja
BÁRÁNY ATTILA: Magyarország és Anglia az európai politikában az 1290-es években
SOLYMOSI LÁSZLÓ: Szentek az Árpád-kori oklevelekben
PÓSÁN LÁSZLÓ: Szobrászat, festészet és ötvösművészet a középkori Poroszországban
KÓNYA ANNAMÁRIA: Vay Ábrahám és a szlovák reformátusok
KÖRÖSPARTI PÉTER: Szeghalom egyházai a 18. században
KÓNYA PÉTER: Adalékok a felső-zempléni mezővárosok társadalmához a 18. században
BOZZAY RÉKA: Bátori Sigray Mihály élete és emlékezete
POÓR JÁNOS: A jozefinista rendszer felszámolásáról
PAPP KLÁRA: "Túl sokat fáradoztam,... és mindent jól és rendesen elindítottam..." Raisz György tevékenysége Zichy Jozefa szolgálatában
OROSZ ISTVÁN: Szirmay Antal egy zempléni mezővárosról
LÉVAI CSABA: A rabszolgák felfegyverzésének kérdése a Brit birodalomban az amerikai forradalom előtti időszakban
MANFRED JATZLAUK: Helmuth von Moltke katonapolitikai koncepciója és politikai nézetei a német egység létrejöttének időszakában
SCHREK KATALIN: Az 1887-es földközi-tengeri egyezmények megkötésének első szakasza és gróf Károlyi Alajos közbenjárása
PREPUK ANIKÓ: Neológ rabbik a magyar nyelvű izraelita felekezeti publicisztikában a 19. század utolsó harmadában
BARTA RÓBERT: Trianon brit bírálója. Carlile Aylmer Macartney (1895-1978) és Magyarország
PÜSKI LEVENTE: Vélemények és adatok: Hitbizományok a két világháború közötti Magyarországon
SZAKÁL IMRE: Hajótöröttek. A kárpátaljai magyar tisztviselők helyzete 1918 után
ANGI JÁNOS: A trianoni béke hatása Debrecen fejlődésére (1920-1944): Néhány kulturális aspektus
CSATÁRY GYÖRGY: Kárpátalja levéltárai a Magyar Királysághoz való tartozás idején (1938-1944)
CSISZÁR IMRE: A nagyüzemi mezőgazdasághoz vezető út, és a termelőszövetkezetek működése Magyarországon 1945-től a 70-es évek elejéig
VÁRADI NATÁLIA: Kárpátalja gazdasági helyzete a Hruscsov-korszakban (1953-1964)
MOLNÁR D. ERZSÉBET: Koncepciós perek Kárpátalján a második világháború után