Könyves magazin 2017/2.

Összefoglaló

Könyves Magazin

Az idén 75 éves Nádas Péter megtagadta a fantáziálást, hogy megírja kétkötetes emlékírását, amely regényszerűen dolgozza fel az elbeszélő és az őt hagymahéjként körülölelő család, belváros, Magyarország és az európai kultúra traumákkal teli történetét. Minden túlzás nélkül: született egy könyv, ami a világháborút, a holokausztot, a kommunista hatalmat és 1956-ot is személyes nézőpontból, a családtagokon és ismerősökön keresztül ábrázolja, így válik a memoár az egyén és a történelem párbeszédévé is, és így mutatja meg, hogy semmitől sem függetleníthetjük életünket. Nádas Péterrel a Világló részletek című memoárjáról beszélgettünk, Csordás Gábor pedig a kötet szerkesztéséről árult el részleteket.

A friss Aegon-díjas Krasznahorkai Lászlót az irodalmi díjak terhéről, az álhírekről és az otthon elhagyásáról kérdeztük. “Számomra az mesterséges, ha az ember azt mondja, hogy igenis van különbség a civil életem és a művészi értelemben vett életem között. Ugyan miért volna? Mondjuk Franz Kafkának, innen nézve legalábbis, miért volna egy külön élete? Azért, mert kimegy a mosdóba? Ott majd más lesz?”

Írók, akik végigírták a hidegháborút - John le Carré alig másfél évtizedet töltött el a brit titkosszolgálatnál, az akkori évek mégis egy életre elég irodalmi munícióval látták el. Titkosszolgálati és írói pályájáról most Galambok alagútja című memoárjában oszt meg részleteket. De kik voltak még azok az írók, akik a kémkedéstől indultak és íróként váltak világhírűvé, és miért mondják közülük sokan, hogy a titkosszolgálatokat tartják a legjobb íróiskolának?

Néhány hete felbukkant az interneten Jászladányi Nándor, és sokan máris új Karinthyt kiáltottak. Az írói, költői csúfolkodásnak óriási hagyománya van a magyar irodalomban, ezért megvizsgáltuk az irodalmi karikatúrákat - Adytól Varró Dánielig.