Jelentéselmélet (A jelentés leírásának módjai - Szemantika vagy pragmatika? - A komponenses elemzés - A prototípuselmélet és a kognitív szemantika - Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet) Fekete-fehér ábrákkal. teljes kiadás

Összefoglaló

TARTALOM
Előszó 5
A jelentés leírásának módjai 13
A jelentés fogalma 13
A logikai jelentésfogalom 19
A kognitív nyelvészeti jelentésfogalom 19
A strukturális szemantika 25
A három elmélet rövid összehasonlítása 32
A jelentés prgamatikai leírása 36
Összefoglalás 36
Olvasnivaló 37
Szemantika vagy pragmatika? 38
A megnyilatkozás fogalma 38
A pragmatika tárgya 41
A konvencionális jelentés 46
A pragmatika alternatíva 50
A szemantikus alternatíva 51
A szemantikára épülő pragmatikai elemzés 55
A kérdő mondatok szemantikája és pargamtikája 55
A deontikus modalitás és a deontikus beszédaktusok 60
Összefoglalás 63
Olvasnivaló 63
A komponenses elemzés 65
A szószemantika elemzési módszerei 65
A komponenses elemzés és előzményei 65
A jelentésfelbontás (a szemantikai dekompozíció) 73
A jelentésfelbontás korlátai 76
A jelentésfelbontás a formális szemantikában 83
A koncepturális szemantika jelentésfelbontása (Jackendoff elmélete) 84
Wierzbicka elmélete 87
Összefoglalás 90
Olvasnivaló 91
A prototípuselmélet és a kognitív szemantika 92
A kognitív szemantika főbb jellemzői 92
A prototípus fogalma, a tipikalitási feltételek 92
A családi hasonlóság fogalma 95
A nyelvi és nem nyelvi ismeretek közötti különbség 99
A menonímia és a metafora 101
Az előzmények 103
A kísérleti pszichológia és a prototípuselmélet 103
A nyelvfilozófiai háttér 105
A prototípuselmélet szerepe a különböző típusú szavak elemzésében 107
Néhány alternatív elemzés 110
A hazudik ige 110
A megöl ige 111
Az anya szó jelentése 112
A játék szó jelentése 113
A nyelvi és a nyelven kívüli ismeretek közötti különbség kérdése 114
A medvebocs és a kígyó 115
A tud V-zni jelentései 115
Az esküvő 117
Összefoglalás 119
Olvasnivaló 119
A poliszémia és a kétszintű szemantika 121
Poliszémia, homonímia és szemantikai határozatlansg 121
A kritériumok 123
A logikai kritérium 123
A mellérendelés és az ellipszis 124
A definíciós kritérium 124
Különféle olvasatok vonatkozó mellékmondatot tartalmazó összetett mondatban 125
A szójáték 127
A poliszémia-kontinuum 127
A kétszintű szemantika 129
A szabályos poliszémia 133
Szemantikai és konceptuális poliszémia 138
A tulajdonnevek 140
Az aspektuális igék 141
A szabálytalan poliszémia 143
A metafora 143
Konklúzió 145
Olvasnivaló 146
A főnév 148
A főnév fogalma 148
A megszámlálható köznév 149
A specifikusság 150
Az élő-élettelen oppozíció 153
A generikus és az egyedi olvasat 155
Az anyagnév 157
A tulajdonnév 159
A tulajdonnevek logikai vizsgálata 160
A tulajdonnevek jelentése strukturális szemantikai szempontból 163
A képzett főnevek 166
Az -ás/-és képzős deverbális főnevek 166
Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek 169
A főnévi szóösszetételek 171
A deverbális alaptagú főnévi összetételek 171
A nem deverbális fejű főnévi összetételek 174
Összefoglalás 175
Olvasnivaló 178
A melléknév 179
A melléknév fogalma 179
Melléknévi és főnévi jelentés 182
A predikatív és az attributív használat 185
A melléknevek szemantikai osztályozása 188
A dimenzionális melléknevek jelentésábrázolása 191
A melléknévi jelentős szerkezet értelmezési lehetőségei 196
A melléknévképzés néhány szemantikai szempontja 200
A -(j)ú/-(j)ű képző 201
A fosztóképző 203
Az -i melléknévképző 204
Összefoglalás 206
Olvasnivaló 208
Az ige 209
Az ige fogalma 209
Az állapotok 210
A argumentumszerkezet 213
A belső argumentumok 213
Implicit argumentumok 213
Thematikus szerepek 215
Néhány különleges igeosztály 221
A kontrolligék 221
Az átlátszatlan (vagy opák) és az átlátszó (vagy transzparens) igék 223
A faktív igék 225
Az implikatív igék 225
A kijelentésattitűdöt kifejező igék 226
A kauzativitás problémája 228
Az igejelentés és a szintaktikai alternációk közötti összefüggés 232
Az igekötők szemantikája 234
Az igekötő egyargumentumú predikátum 237
Az igekötő kétargumentumú predikátum 240
Az igekötő mint funktor 243
Összefoglalás 244
Olvasnivaló 247
A mondat időszerkezete 248
Külső és belső időszerkezet 248
A Reichenbach-féle rendszer 249
A referenciaidő 254
Az időhatározói mondatok szerepe 255
Tipológiai változások 256
A vektoriális rendszer 257
Az abszolút és a relatív idő 259
A metrikus rendszer 260
A melléknévi igenevek időviszonyítása 263
Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév 263
A -(t)t képzős melléknévi igenév 265
A szövegek időszerkezete 266
Az időlogika 270
Összefoglalás 272
Olvasnivaló 273
Aspektus, akcióminőség, eseményszerkezet 275
Az aspektus 275
Az aspektus fogalma, aspektuális kategóriák 275
A folyamatos és a befejezett aspektus 276
A progresszív aspektus 279
Az állapotok 279
A habituális olvasat 280
Az aspektus kompozicionalitása 281
Tipológiai vonatkozások 287
Az akcióminőség 289
Az eseményszerkezet 297
Összefoglalás 304
Olvasnivaló 305
A modalitás 306
A logikai hagyomány 306
A modális logika 306
A modalitás egységes formális kezelése 309
A nyelvészeti hagyomány 312
A modalitás mint egy szintaktikailag meghatározott szóosztály jelentése 312
A modalitás mint a beszélő értelmi, érzelmi vagy akarati attitűdje 215
A modalitás nyelvi kifejezőeszközei 320
Szubjektív és objektív modalitás 323
A -hat/-het jelentései 326
Az evidencia forrását jelző nyelvi elemek 328
A mondat modális alapértékei 332
Összefoglalás 334
Olvasnivaló 336
Az előfeltevések 338
Az előfeltevések fogalma 338
A logikai előzmények 338
A logikai implikáció 343
A külső és belső tagadás 345
Az előfeltevés fogalmának meghatározása 346
A pragmatikai előfeltevés-fogalom 350
A legfontosabb preszuppozíciós szerekezetek 352
A határozott főnévi szerkezet 352
A faktív igék 354
Az inchoatív igék 355
Néhány további igeosztály 357
Az összehasonlító szerkezetek 358
Az is a csak, valamint a még és a már 359
Az irreális feltételt kifejező feltételes mondatok 360
A fókuszt tartalmazó mondatok 361
Az előfeltevések osztályozása 361
Az egisztenciális előfeltevések 362
Univerzális és idioszinkratikus előfeltevések 363
Az összetett mondat előfeltevései 366
Összefoglalás 369
Olvasnivaló 370
Utószó 372
Tárgymutató 374