„A velünk élő szenvedélyek című könyv a szenvedélykutatás új tudományos eredményeinek, tendenciáinak hazai és nemzetközi kutatások, teljesítmények tükrében történő kritikus vizsgálatához nyújt támpontokat" - így kezdi a szerző a bevezetést, megadva az alaphangot a könyvhöz, s előrevetítve az összegző szándékot, amelyre nagy szükség van-e napjainkban is forrongó és ellentmondásos kutatási területen. Az addiktológia és a mentálhigiéné találkozási pontjainak tisztázására kiemelten szükség van, hiszen paradigmatikus jelentősége van annak, hogy milyen nézetek uralkodnak a szerfogyasztás, a kémiai és viselkedési addikciók vagy akár a devianciák megítélése terén.
A szerző gondolatmenetét a következőképpen folytatja: „A szenvedély... ugyanúgy univerzális emberi szükséglet, mint a túlélés, valahová tartozás, szeretet, szabadság, öröm és irányítási vágyunk.... Az egészséges szenvedély mértéktartó, az egészségtelen mértékvesztő. Az egészséges szenvedély tágítja, az egészségtelen rombolja a pszichológiai társas és társadalmi határokat. Az előbbi támogatást, bátorítást, elfogadást, bizalmat, tiszteletet és a különbségek megbecsülését kínálja embertársaink számára, az utóbbi az önsajnálat, továbbá mások vádolásának, fenyegetésének, zsarolásának, büntetésének, manipulálásának és kirekesztésének táptalaja." E gondolatok nagyon jól kifejezik a szerző alapvető nézőpontját az addiktológiai problémák és szenvedélyek viszonylatában. A szenvedély egészséges és patológiás, romboló szintjei közötti határ kötéltáncát, a mérték és mértékletesség között húzódó határvonal örök emberi dilemmáját, amit a társadalminorma-függőség még inkább problematikussá tesz. A fogyasztói társadalom a maga mértéktelenségével, a fogyasztás társacialmi normává válásával az addikciók gyakorisága járványszerű méreteket öltött, és a valódi csapdát az jelenti, hogy a megoldás éppen a mértékletességben rejlene, amit a társadalmi normák alig tesznek lehetővé. Ördögi kör alakul ki, fennmarad a fogyasztás öngerjesztő folyamata. A könyv alcímében rejlő két kifejezés is ezt a szemléletet fogalmazza meg: a szenvedélypolitika a társadalmi normáktól való függésre utal, míg az egészségtanulás a „határon táncolás" megértését és tudatos választását jelzi.
A fent vázolt alapszemlélet mellett a szerző sokféle alapkoncepcióra épít, többek között a pozitív pszichológia alappilléreire, de kiemelten két társadalomtudós (Michel Foucault és Buda Béla) műveinek hatását tartja a legfontosabbnak a könyvben szereplő témák kérdésfelvetéseire. A kötet valójában három fő részre osztható, s ebből egy-egy rész a két társadalom- tudós műveiről a szerző által készített recenzióit tartalmazza. A Buda Béla munkáinak tükrében megírt rész az Egészségtanulás elnevezést kapta, amelyben az egyes könyvismertetések olyan témák köré csoportosulnak, mint a „mentálhigiéné", az „empátia", a „lélek-kertészet", a „szexualitás", a „pszichoterápia", a társadalom-lélektan" vagy a „alkoholpolitika". A mentálhigiéné fogalma és szemléleti alapkoncepciói például hihetetlen változáson mentek keresztül az utóbbi évtizedben, s ennek a témakörnek Buda Béla valóban elsőszámú, elismert szakértője. Ugyanez természetesen igaz a többi felsorolt témakörre is, mint az empátia vagy az alkoholpolitika. Jellemző e fejezetekre, hogy Buda Béla műveinek egyfajta összegzését adja és próbálja meg egységes koncepcióba foglalni, s emellett minden esetben a könyvekben alkalmazott szemlélet újszerűségére hívja fel a figyelmet. Ebben azonban jelen kötet szerzője is kiváló munkát végzett, hiszen például az iskolai mentálhigiénét lélek-kertészetnek nevezi. Az egészségtanulás frappánsan fejezi ki azokat az alapkoncepciókat - az egészség- fejlesztést, a mentálhigiénét, az egészségtudatosságot - amelyek Buda Béla munkáiban végig jelen vannak, hiszen mindig is meghatározták gondolatait, akár alkoholpolitikáról, szexualitásról vagy a pszichoterápiáról írt.
A kötet másik nagy fejezete Michel Foucault műveit veszi nagyító alá, ugyanolyan kontextusban, ahogyan Buda Béla műveivel történt az előző részekben. Ez a rész egyébként a Szenvedélyes életpolitika elnevezést kapta. Ebben a részben olyan alfejezetek kaptak helyet, mint „Egészség és antropológia", a „Pszichiátriai hatalom", „Foucault és spiritualitás" vagy „A biztonsági társadalom". A fejezet érdekessége, hogy ebben angol nyelvű könyvek recenzióját olvashatjuk. Emiatt rendkívül hasznos, hiszen komoly segítséget nyújthat Foucault nálunk még kevésbé ismert munkáinak megismerésében. Foucault szociológiai és szociálpszichiátriai, pszichiátria-kritikai munkássága hazánkban is jól ismert, azonban számos kontextusban kiegészíthetjük ismereteinket a recenziók információtartalmával. A spiritualitás szociológiája például olyan terület, amely olyan sajátos kontextusba ágyazva érinti a szexualitás és homoszexualitás témakörét, amely többek között Foucault saját élettörténeti vonatkozásainak tükrében érdekes felhangot kap.
A Buda Béla és Michel Foucault munkáinak recenzióját a szerző saját tanulmányai és egyéb recenziói egészítik ki, s foglalják egy séges keretbe. Ez a rész a „Mérték és szenvedély" elnevezést kapta, bemutatva a modernkori addikciók társadalomba való beágyazottságát, sajátos megjelenési formáit. Ilyen modernkori addikció a vásárlásmánia, amit a szerző „Mammon új arca"-ként aposztrofál. Ezt követően újszerű megközelítést alkalmaz az addikciók keletkezéstörténetéhez George Eman Vaillant kutatási eredményei alapján. Hazánkban e szerző kevésbé ismert, és többek között az ő nevéhez fűződik a spirituális kontextus meghonosítása az addiktológiában. Ezt a fejezetet jól kiegészíti a következő („Az addiktológiai terápiás közösség keletkezéstörténete"). Ahogy a szerző írja: „A nyugati civilizációban a drogfüggőség a fogyasztói társadalom egyik válságtüneteként is értelmezhető. A drogfüggők számára létrehozott közösségek keletkezéstörténete megmutatja azt a folyamatot, melyben alternatív, közösségi alapú válasz született a késő modemitás egyes pszichoszociális problémáira". A következő fejezet („Hallucinált szellemi szintézis") Albert Hofmanról, az LSD sokat vitatott felfedezőjéről szól, ami tulajdonképpen recenzió Albert Hoffman: LSD - Bajkeverő csodagyerekem című könyvéről. A következő recenzió Norman F. Zinberg: Függőség, kontroll - Drog, egyén, társadalom című könyvét veszi nagyító alá. Végül, az utolsó recenzió már Foucault munkái felé képez egyfajta átmenetet (Rácz József, Takács Ádám, szerk.: Drogpolitika, hatalomgyakorlás és társadalmi közeg. Elemzések foucault-i perspektívából).
A kötet elsősorban szintetizáló jellegéből adódóan ajánlható a mentálhigiénével, addiktológiával és egészségpolitikával foglalkozó vagy a téma iránt érdeklődő szakemberek számára. A könyvismertetések összegyűjtése és egységes keretbe foglalása kiváló szemléletformáló erőt képvisel, és kedvet csinál a még nem olvasott könyvek elolvasásához.
A dohányzás nem pusztán ártalmas társasági szokás, állítja Allen Carr. Több annál: a kábítószer egy formája, napjainkban az egyik vezető halálok. A szerző forradalmian új módszerével kínzó elvonási...
Online ár:
3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Akciós ár:
3 088 Ft
Korábbi ár: 3 088 Ft
Eredeti ár: 3 860 Ft
Online ár:
2 423 Ft
Eredeti ár: 2 850 Ft
Online ár:
2 565 Ft
Eredeti ár: 2 850 Ft
Online ár:
3 555 Ft
Eredeti ár: 3 950 Ft