Maradt-e még vajon valami ünnepelni való számunkra a francia forradalom kétszázadik évfordulóján? Igen, maradt. A forradalom ugyanis nemcsak annyit tett, hogy a születés előkelőségének uralmát a tulajdon előkelőségének uralmával váltotta fel, hanem a népszuverenitás jegyében véglegesen eltörölte Franciaországban az isteni jogú, elméletileg korlátlan abszolút monarchiát is, s a kiváltságok rendszerének helyébe a törvény előtti egyenlőséget állította. Megfogalmazta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely kimondta, hogy az emberek szabadnak és jogilag egyenlőnek születnek, s azok is maradnak. Alapvető jognak nyilvánította a zsarnokságnak való ellenállást, biztosította a vélemény, a sajtó, a vallás szabadságát, a szólásszabadságot, az erőszakos letartóztatástól mentesítő személyes szabadságot, a jogi és adózási egyenlőséget, s kimondta, hogy a társadalomnak joga van valamennyi közalkalmazottat felelősségre vonni tevékenységéért. Amíg ezen elvek teljes megvalósításáért folytatott küzdelmek le nem kerülnek a történelem napirendjéről, lesz miről megemlékezni a francia forradalom évfordulóin.
A nagy francia forradalmon ma az 1789 és 1799 között Franciaországban lejátszódó összetett eseménysorozatot értjük. E három részből: szócikkekből, kronológiából és bibliográfiából álló kötetnek az volt a célja, hogy modern, pontos és tömör információkat nyújtson mindazok számára, akik a nagy francia forradalom bármely eseménye, szereplője vagy problémája iránt érdeklődnek.
Az Oliver Cromwellel kapcsolatos nézetkülönbségek immár évszázadok óta feszülnek egymásnak. Évente új és új életrajza jelenik meg, leghíresebb beszédeit és leveleit az angolul beszélő országok össz...
Online ár:
2 890 Ft
Online ár:
1 790 Ft
Online ár:
2 490 Ft
Online ár:
2 499 Ft
Online ár:
2 200 Ft