Föníciai kereskedők már jóval Homérosz kora előtt tudomást szereztek arról, hogy a „földkerekség” északnyugati részén olyan különös fák találhatók, amelyek „napköveket” izzadnak ki. A hőn óhajtott ékkő utáni kutatás azóta sem szűnt meg.
Néró császár expedíciókat küldött a messzi Északra, görög, római írók és tudósok foglalkoztak a szép „kő” titkaival és varázsával.
A borostyánkő ugyan mindig kissé háttérbe szorult a nemesfémek és az ásványok között, belőle készült tárgyakkal azonban királyok és fejedelmek még az abszolutizmus korszakában is szívesen ajándékozták meg vendégeiket, s a borostyánkő mindmáig kedvelt ékkő maradt.
A szerző a borostyánkő történetét az ember által megmunkált legrégebbi leletektől és a legelső irodalmi említésektől napjainkig követi nyomon, bepillantást nyújtva „Észak kövének” csodálatosan színes sorsába: borostyánkőmítoszok; Borostyánkő-ország; borostyánkőutak; borostyánkőtörvények; a borostyánkő ipari méretű kitermelése és feldolgozása; a borostyánkű-kutatás és végül a borostyánkőszoba mindmáig tisztázatlan eltűnése.
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. TARTALOM Előszó 5 Köszönetnyilvánítás 7 Az Univerzum és az élő rendszerek kutatásra alkalmas területek 9 Javasolt további irodalom 2...
Online ár:
890 Ft
Online ár:
4 390 Ft