A tiszteletbeli konzul + Szerepjátszók + Hatalom és dicsőség (3 kötet)

Összefoglaló

Graham Greene: A tiszteletbeli konzul Fordító:Udvarhelyi HannaKiadás:
Budapest, 1976 - Kiadó:Európa - Sorozat:Európa zsebkönyvek -Terjedelem:297 p. Kötésmód: papír

tartalom:
A regény színhelye Green kedvelt Dél-Amerikája: a ködös, párás, forró trópus, a poros és unalmas kisváros. A fordulatos történet akár hírlapi esemény is lehetne. A főhőst, a címben szereplő tiszteletbeli angol konzult gerillák rabolják el - tévedésből, az amerikai nagykövet helyett. Noha az elkeseredett forradalmárok tudták, hogy konzul "értéke" elenyésző a nagykövetéhez képest, nincs más választásuk, mint az ő személyét felhasználni céljaikra; kikényszeríteni a tábornoktól a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A tiszteletbeli konzul összegezése is lehetne Greene életművének. A forradalmárrá lett volt papban; a forradalmakban csalódott, közönyössé züllött orvosban, és a részeges, vén konzulban Greene élesen és nagy erővel megrajzolt alakokat teremt, amelyek a regény végsőkig feszített nagy jeleneteiben könnyűszerrel képesek hordozni a szerző súlyos mondanivalóját: az elnyomottak jogairól, a szeretetről és a szerelemről, az élet és a halál értelméről.
Graham Greene: Szerepjátszók
Európa Könyvkiadó, 1967 - 376 oldal･vászon･
Összefoglaló
Egy hajón tart Haitira Mr. Jones "őrnagy", a már-már naív Smith házaspár és az író hűvös, cinikus szócsöve, Mr. Brown. A ragyogó nők és a gondtalan szórakozás látszat-paradicsomába, az 1960-as években Doki Papa (Duvalier) véres diktatúrájába érkeznek. Grenne mesteri hozzáértéssel boncolgatja a kapcsolatokat, eltűnődve a kérdésen, hogy ki mennyire komédiás, leplezve gyarlóságait, altatva lelkiismeretét, vagy csak kénytelen-kelletlen játssza szerepét.

Graham Greene: Hatalom és dicsőség
Magyarországi Könyvnyomdászok, 2002 - 240 oldal
Összefoglaló
FÜLSZÖVEG
Graham Greene második híres regénye 1940-ben jelent meg. Írója számára ez hozta meg a világsikert. 1947-ben film készült belőle Amerikában. A már halálosan beteg Babits 1941-ben figyelt fel a műre, és ajánlotta fordításra. Ahogyan a fordító Sőtér István írta, ez a könyv "elválaszthatatlan at 1941-es esztendőtől - ez az esztendő... valamennyiünk végzetét, s nem egy barátunk halált a méhében hordozta".
A regény színtere a "vulkános Mexikó, szomorú falvaival és városaival, dögletes őserdeivel, embertelen kopárságával". Ebben a trópusi hőségben burjánzik a bűn. Feldolgozás és kegyelem nélkül. A Hatalom kegyetlen vallásüldözésbe kezd - abban a meggyőződésben, hogy Isten és egyház nélkül boldogabbak lesznek az őserdők indiánjai meg a városok szegényei. Az üldöztetés szükségszerűen vértanúságot eredményez. A regény egy vértanúság története is. De mentes a vértanútörténetek ájtatosságától és miszticizmusától.
A főhős pap. Bűnös ember, rossz pap, részeges és parázna. Mégis ő válik vértanúvá, övé lesz a lelkifurdalás útjain megszenvedett kegyelem. Fél a haláltól. De leginkább azért, hogy bűnössége miatt "üres kézzel áll majd Isten színe elé. Úgy érezte, most könnyű lett volna szentté lennie. Csak egy kis önuralom és bátorság kellett volna hozzá".
Graham Greene regényeinek új magyar kiadását nem csupán a sorrendiség miatt kezdjük ezzel a művel. Benne föllelhető az író összes erénye: a példátlanul precíz környezetrajz, a feszes szerkezet, a drámai pergésű párbeszédek. Legfőképpen pedig szinte a krimi módszereivel felderített emberi lélek.･