A znaimi csata - Napóleon, a Habsburgok és az 1809-es háború lezárása
Peko Kiadó, 2022
Összefoglaló
Az 1809. július 10-11-én Znaimnál, ennél a mai osztrák határhoz közeli csehországi kisvárosnál zajlott csata a napóleoni háborúk egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a maga 100 ezer résztvevőjével és a fontos diplomáciai következményeivel. Az emlékét azonban mára szinte teljesen elhomályosította a közvetlen előzménye, a mindössze pár nappal korábbi wagrami csata (július 5-6.), az 1809-es háború legnagyobb összecsapása. Ebben a háborúban az Osztrák Császárság egyedül vette fel a harcot az európai hegemóniára törő Napóleonnal és szövetségeseivel. Két katonai és politikai kultúra küzdött meg egymással életre-halálra, mert a lehetőségek között az is ott szerepelt, hogy az Osztrák Császárság (amelynek része volt a Magyar Királyság is) korábbi formájában megszűnik létezni.
Wagramnál, ahol vagy 300 ezer katona csapott össze, Napóleon végül nem tudott megsemmisítő győzelmet aratni, az osztrák erők rendezetten vonultak vissza, és négy nappal később Znaim környékén kisebb csatározásokból egy kétnapos, nagy csata alakult ki. Eközben, a katonai történésekkel párhuzamosan, szinte versenyt futva azokkal, intenzív diplomáciai tárgyalások is folytak a két fél között, amelyek végül a második napon váratlanul a csata, sőt az egész háború végét eredményezték a Znaimban megkötött fegyverszünet formájában. Znaim izgalmasságát pont ez, a diplomáciai és katonai szál egymásba fonódása adja, amit tovább fokoztak a váratlan fordulatok és a kommunikáció esetlegessége.
John H. Gill könyvének nagy erőssége, hogy a rendelkezésre álló nagyszámú forrás alapján egyedülálló részletességgel rekonstruálja ezeket a nagyon gyorsan zajló történéseket. Eközben az olvasó részletesen megismerheti a napóleoni korszak harcászatát, az egyes résztvevő felek alakulatait, az osztrák katonai reformokat, az 1809-es háború előzményeit különös tekintettel a wagrami csatára, az európai diplomáciai hátteret, de soha sem érzi magát elveszettnek a részletekben, mert a szerző történetmesélése végig koherens és izgalmas marad. Szintén erőssége a könyvnek az egyes főszereplők személyiségének bemutatása, különösen igaz ez a teljesen megosztott osztrák udvar vezető alakjaira.
A könyv egyedülálló mélyfúrás a napóleoni kor hadtörténetébe, amelyből jobban megérthetjük magát az egész korszakot. Az eseményekben való eligazodást 22 térkép és 70 illusztráció segíti.
Online ár:
7 225 Ft
Eredeti ár: 8 500 Ft
Online ár:
7 642 Ft
Eredeti ár: 8 990 Ft
Bevezető ár:
5 432 Ft
Eredeti ár: 6 790 Ft
Online ár:
6 792 Ft
Eredeti ár: 7 990 Ft
Online ár:
2 542 Ft
Eredeti ár: 2 990 Ft
Online ár:
6 792 Ft
Eredeti ár: 7 990 Ft
A háború művészete
Kína különleges figyelmet érdemel a hadtudománnyal foglalkozó szakemberek és a hadtudomány iránt érdeklődők részéről, hiszen e majd négyezer éves kultúra háborúktól terhes történelme során roppant ...
Online ár:
2 550 Ft
Eredeti ár: 2 999 Ft
Online ár:
7 225 Ft
Eredeti ár: 8 500 Ft
Online ár:
7 642 Ft
Eredeti ár: 8 990 Ft
ÉRTÉKELÉSEK
5
az 5-ből
2 értékelés alapján
Legnépszerűbb pozitív értékelés
A szerző a könyv bevezetőjében szerényen azt írja, hogy műve hagyományos hadtörténet: bátran mondható, hogy műve jóval több egyszerű hadtörténetnél, mert tág teret szentel a diplomáciai és a politikai színtér bemutatásának is, ezáltal válik a könyv sokszínű és összetett munkává. A író könyvének témájául a napóleoni háborúknak egy kevésbé ismert epizódját választotta. Ugyan a znaimi csata a hadviselő felek létszáma, illetve az elszenvedett veszteségek terén sem fogható például a wagrami csatához, vagy a lipcsei csatához, mégis több szempontból fontosabb annál, mint ahogy eddig a hadtörténetírás foglalkozott vele. Gill a bevezetésben leírja, hogy a korábbi kutatások figyelmen kívül hagyták Oroszországnak a znaimi csatához fűződő szerepét, nem tárták fel, hogy mekkora jelentősége volt a znaimi összecsapásnak az 1809-es háborút lezáró békében, továbbá, hogy a csata kimeneteleként hatalompolitikai átrendeződés zajlott le a bécsi udvarban, Károly főherceg menesztésével ugyanis Metternich került fokozatosan előtérbe. A znaimi csata azért is érdekes, mert az osztrák sereg a parancsnokok többségének kimért, fásult vezetése miatt nem tudta érvényesíteni létszámfölényét, így a franciák kevesebb emberrel győzelmet tudtak aratni. A mű nyolc jól felépített, világos szerkezetű fejezetből áll (a fejezetek pedig számos jól elkülönített alfejezetből épülnek fel). A törzsszöveget 869 lábjegyzet egészíti ki, a felhasznált irodalom 529 tételt tartalmaz, különböző szempontok szerint csoportosítva. A mű mondanivalóját hét függelék (a Franciaország elleni koalíciók listája, időrend, hadrendek, stb.), 22 térkép (nagyon jól használhatóak, magyarázatokkal kiegészítve), 70 jól összeválogatott fekete-fehér, illetve színes kép, és illusztráció (a fontosabb parancsnokok, tisztek, csaták, egyenruhák ábrázolásai) egészítik ki. A könyv adatgazdag, részletekben bővelkedik, ezáltal nem könnyű olvasmány, de megéri türelmesnek lenni, és végigolvasni!