Fejezetek a biológiai antropológiából

Összefoglaló

Tartalomjegyzék:

I. rész

1. BEVEZETÉS

2. AZ ANTROPOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, FELOSZTÁSA, TÖRTÉNETE
2.1. Az antropológia fogalmának értelmezése
2.2. Az antropológia tárgya
2.3. Az antropológia részterületei
2.3.1. Bevezető tudományágak
2.3.2. Antropológiai módszerek
2.3.3. A ma élő népek antropológiája
2.3.4. A kihalt népek antropológiája
2.3.5. Alkalmazott antropológia
2.3.6. Az antropológia segédtudományai
2.4. Az antropológia története
2.4.1. A kezdettől napjainkig
2.4.2. A mai antropológia
2.4.3. A magyar antropológia

3. A METRIKUS JELLEGEK ELEMZÉSE
3.1. Az antropometria alapelvei
3.1.1. A koponya mérőpontjairól, méreteiről, indexeiről
3.1.2. A hosszúcsontok metrikus elemzése
3.1.3. Termet (testhossz)
3.1.4. Testsúly (testtömeg)
3.1.5. Mellkerület
3.1.6. Testarányok

4. BIOMETRIAI ALAPISMERETEK
4.1. Általános megjegyzések
4.2. A minta és kiválasztásával kapcsolatos követelmények
4.2.1. Mintavételi eljárások
4.2.2. A véletlen mintakiválasztás. Randomizálás
4.3. Az adatok kiértékelése
4.3.1. Középértékek és középsőértékek
4.3.2. A szóródás mérőszáma
4.3.3. Elméleti (normál) eloszlás
4.3.4. A paraméterek hibái
4.3.5. Statisztikai próbák
4.3.6. Variáció mérése
4.3.7. Feltételezett függőség vizsgálata kontingencia táblázattal
4.3.8. Két jelleg kapcsolatának vizsgálata (korreláció)
4.3.9. Biológiai hasonlóság, illetve távolság mérése
4.4. Antropológia vagy biometria?

5. A MORFOLÓGIAI JELLEGEK
5.1. Antropológiai jelentőségük
5.1.1. A csontváz morfológiai jellegei
5.1.2. Az élő ember morfológiai jellegei

6. A BŐRLÉCRENDSZER (DERMATOGLÍFIA) ÉS JELENTŐSÉGE
6.1. Bőrlécrendszer az állatvilágban
6.2. A bőrlécrendszer kialakulása az embernél
6.3. A dermatoglífia alapjai
6.3.1. Ujjbegyi rajzolatok
6.3.2. Az atd-szög
6.3.3. A fővonalak és a fővonaljelző
6.3.4. Tenyéri redők
6.3.5. A lábujjak és a talp bőrlécrendszere
6.4. A bőrlécrendszer vizsgálata
6.5. A bőrlécrendszer ismeretének gyakorlati alkalmazása
6.5.1. A dermatoglífia jelentősége az antropológiában
6.5.2. A bőrlécrendszer és a betegségek
6.5.3. A testi kromoszóma-rendellenességek és a bőrlécrendszer
6.5.4. A nemi kromoszómák rendellenességei és a bőrlécrendszer
6.5.5. Egyéb betegségek és a dermatoglífia kapcsolata
6.5.6. Daktiloszkópia és a személyazonosítás

7. SZÍNKOMPLEXIÓ
7.1. Szemszín
7.2. Hajszín
7.3. Bőrszín

8. A FOGAZAT
8.1. A vizsgáló módszerek
8.2. A fogak és a fogfelszínek jelölése
8.3. A fogak morfológiai jellegei
8.3.1. Metszőfogak (dentes incisivi)
8.3.2. Szemfogak (dentes canini)
8.3.3. Előzápfogak vagy kisőrlők (dentes premolares)
8.3.4. Zápfogak vagy nagyőrlők (dentes molares)
8.4. A fogazat kifejlődése (dentitio)
8.4.1. Tejfogak (dentes lactei seu decidui)
8.4.2. Maradó fogak (dentes permanentes)
8.5. A fogazat változása a filogenezis során
8.5.1. A fogak számának változása
8.5.2. A fogak morfológiájának változása
8.6. A ma élő ember fogazatának variációi
8.6.1. Az állcsont és a fogazat életkori változásai
8.6.2. A maradó fogak alaki variációi
8.6.3. A rasszok szerinti variációk

9. A FIZIOLÓGIAI JELLEGEK ANTROPOLÓGIAI JELENTŐSÉGE
9.1. Biokémiai polimorfizmusok
9.1.1. AB0 vércsoportrendszer
9.2. Az Rh-vércsoportrendszer (Rhesus-faktor)
9.3. Egyéb vércsoportok
9.4. Szérumfehérje polimorfizmusok
9.5. Izoenzimek
9.6. Menstruációs ciklus, menarche, klimax
9.7. A csontok biokémiai vizsgálata
9.8. Egyéb fiziológiai jellegek

10. AZ EMBER EGYEDFEJLŐDÉSE (ONTOGENEZISE)
10.1. Fejlődés és növekedés
10.2. Az ember egyedfejlődésére vonatkozó elképzelések
10.3. Az ivarsejtek képződésétől a megtermékenyítésig. Progenezis
10.3.1. A hímivarsejt (spermium)
10.3.2. A petesejt (ovum)
10.4. Családtervezés
10.4.1. Genetikai ellenőrzés
10.4.2. Fogamzásgátlás
10.4.3. A spermium behatolása a petesejtbe (impregnatio)
10.4.4. Terhesség (gestatio)
10.5. A megtermékenyítéstől a születésig (intrauterin élet)
10.5.1. Blasztogenezis
10.5.2. Embriogenezis
10.5.3. Fötális periódus
10.6. A születéstől a halálig (extrauterin élet)
10.6.1. Progresszív életszakasz (anaplasis)
10.6.2. Dinamikusan stabil (stacioner) életszakasz (metaplasis)
10.6.3. Regresszív életszakasz (kataplasis)

11. ÉLETKOROK ANTROPOLÓGIÁJA
11.1. Kronológiai életkor
11.2. Biológiai életkorok
11.3. Életkorcsoportok és antropológiai jellemzésük
11.4. Az emberiség számának változása a történelem során
11.5. Az emberi élettartam
11.6. Az állatok és az ember élettartama

12. AZ EMBER NEMI DIMORFIZMUSA
12.1 Kromoszómális nemiség
12.1.1. Nemi kromatinok
12.1.2. A kromoszómális nemiség aberrációi
12.2. Gonadális nemiség
12.3. Genitális vagy nemzőszervi nemiség
12.4. Szomatikus nemiség (fenotípus)
12.5. Szekunder ivari jellegek
12.5.1. Élőknél
12.5.2. A csontváz nemi különbségei
12.6. Pszichoszexuális nemiség
12.7. Ki a férfi és ki a nő?
12.8. Hibás szexuális beállítódás
12.9. Deviáns magatartásmódok
12.9.1. Aberratio in quanto
12.9.2. Aberratio in objecto
12.9.3. Aberratio in acto
12.10. Szex-ráció (SR)
12.10.1. A SR változásának biológiai okai
12.10.2. A SR értékét befolyásoló társadalmi hatások

13. ANTROPOGENETIKAI ISMERETEK
13.1. Humán populációgenetikai kutatások
13.2. A populációgenetikai megfigyelések lehetőségei
13.3. Az antropogenetikai vizsgálatok hátrányai és előnyei
13.4. Rokonházasságok és vérfertőzés (incestus)
13.5. Családfa analízis
13.6. Ikerkutatás
13.7. A normális emberi jellegek öröklődése
13.7.1. Lateralitás (dexteritás, szinisztritás, ambidexteritás)
13.7.2. Kézkulcsolás (hand clasping), karfonás (arm folding)
13.7.3. Nyelvgöngyölítés
13.7.4. PTC-érzékenység
13.7.5. Ételválasztás és PTC-érzékenység
13.7.6. Aceton és metiletilketon szaglási képesség
13.7.7. Emberi hangok analízise
13.7.8. Szemszín öröklődése
13.7.9. A bőrszín öröklődése
13.7.10. A testméretek öröklődése
13.7.11. AB0 vércsoport-tulajdonság öröklődése
13.8. A nemhez kötött öröklődés
13.8.1. Y-kromoszómális öröklődés
18.8.2. X-kromoszómális öröklődés

14. A TESTALKAT (KONSTITÚCIÓ)
14.1. Az alkat fogalma
14.2. Az alkatkutatás első képviselői
14.3. Kretschmer szomatoszkópiája
14.4. Conrad szomatometrikai eljárása
14.5. Sheldon osztályozási módszere
14.6. A Heath-Carter-féle szomatotipizálás
14.7. Faktoranalízis
14.8. Az alkat ismeretének gyakorlati jelentősége

15. PALEOPATOLÓGIAI ISMERETEK
15.1. A paleopatológia tárgya
15.2. A paleopatológiai kutatások története
15.3. A paleopatológiai kutatások módszerei
15.4. Paleopatológiai elváltozások
15.4.1. Traumás elváltozások
15.4.2. Nem specifikus fertőzések
15.4.3. Specifikus fertőzések
15.4.4. Hematológiai rendellenességek
15.4.5. Metabolikus eredetű csontelváltozások
15.4.6. Ízületi megbetegedések
15.4.7. Tumorok
15.4.8. Egyéb megbetegedések előfordulása
15.4.9. Fejlődési rendellenességek
15.4.10. A fogak, a felső állcsontok és az állkapocs megbetegedései

II. rész

BEVEZETÉS

1. A LELETEK DATÁLÁSÁNAK MÓDSZEREI
1.1. Relatív datálási módszerek
1.1.1. Geokronológiai datálás
1.1.2. Paleontológiai módszer
1.1.3. Régészeti datálás
1.1.4. Fák évgyűrűiből történő kormeghatározás (dendrokronológia)
1.1.5. Palinológiai meghatározás
1.1.6. Faunisztikus kormeghatározás
1.1.7. A Milankovic-Bacsák-féle módszer
1.2. Abszolút datálási módszerek
1.2.1. A csontok F-tartalma alapján történő meghatározás
1.2.2. Radiokarbon módszer
1.2.3. Kálium-argon módszer
1.2.4. Tórium-uránium módszer
1.2.5. Aminosav racemizáció
1.2.6. Termolumineszenciás módszer
1.3. A datálások tapasztalatai

2. PRIMATES ORDO, A FŐEMLŐSÖK RENDJE
2.1. A főemlősök rendszertani besorolása
2.2. A főemlősök általános jellemzése
2.2.1. A Prosimii jellemzése
2.2.2. Az Anthropoidea subordo jellemzése a Pongidae-ig
2.3. A pongidák és hominidák fejlődésnek elválása
2.3.1. Pongidae familia, +Dryopithecinae subfamilia
2.3.2. Pongidae familia, Ponginae subfamilia
2.3.3. Pongidae familia, + Gigantopithecinae subfamilia
2.3.4. Himinidae familia, + Australopithecinae subfamilia

3. SPECIÁLIS HOMINID JELLEGEK
3.1. Az emberi beszéd
3.2. Nemi szerepek az őskorban
3.3. A szexuális dimorfizmus változása az evolúció során
3.4. Emberelődeink életmódja
3.5. A tűz használata
3.6. A halottak eltemetése. Vallásosak voltak-e a Neander-völgyiek?

4. AZ EMBER SZÁRMAZÁSÁNAK EGYÉB, INDIREKT BIZONYÍTÉKAI
4.1. Fejlődéstani bizonyítékok
4.2. Atavizmusok
4.3. Csökevényes szervek
4.4. Anatómiai bizonyítékok
4.5. Genetikai és molekuláris biológiai bizonyítékok
4.6. Fenetikus és kladisztikus analízis
4.7. Etológiai bizonyítékok
4.8. Patológiai bizonyítékok

5. AZ EMBERI EVOLÚCIÓ ÁTTEKINTÉSE
5.1. Mikor, hol, hogyan és miért alakult ki az emberiség?
5.2. Mi az ember fogalmának kritériuma? Ki (vagy mi) az ember?

6. EVULÚCIÓ VAGY TEREMTÉS?
6.1. Néhány filozófiai-ismeretelméleti megjegyzés
6.2. Az evolúció és értelmezése
6.3. A törzsfejlődés (evolúció). A darwini evolúciós tan, avagy az ateista evolúció
6.4. A teista evolúció
6.5. A bibliai teremtéstan

7. A MAI EMBERISÉG OSZTÁLYOZÁSA. ANTROPOTAXONÓMIAI ISMERETEK
7.1. A rasszkeletkezés tényezői
7.2. A taxonómiai kategóriák jelölése, az osztályozás alapelvei
7.3. Az antropotaxonómia jelentősége
7.4. A nagyrasszok jellemzése
7.4.1. Veddo-ausztralid nagyrassz
7.4.2. Europid és europoid nagyrassz
7.4.3. Negrid és negroid nagyrassz
7.4.4. Mongolid és mongoloid nagyrassz
7.4.5. Amerindid mixomorf csoport

8. A RASSZIZMUS ÉS KRITIKÁJA
8.1. Faj, fajta, nép fogalma
8.1.1. Taxonómiai fajfogalmak
8.1.2. Genetikai fajfogalmak
8.2. Fajbiológia, fajelmélet (rasszizmus)

9. A MAGYARSÁG ŐSTÖRTÉNETE
9.1. A magyarság őstörténetével kapcsolatos áltudományos nézetek
9.2. A magyarság etnogenezisére vonatkozó tudományos felfogás
9.2.1. Az őshazától a honfoglalásig
9.2.2. A honfoglalás kora
9.3. A magyar őstörténet embertani vonatkozásai