Orosz-magyar külkereskedelmi terminológiai szótár

Összefoglaló

Megjegyzés: Megjelent 1000 példányban.
ELŐSZÓ
A háború óta eltelt években, de különösen az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen megnőtt a Szovjetunió részvétele a nemzetközi munkamegosztásban. A külgazdasági kapcsolatok bővülése, intenzitásának, formagazdagságának, földrajzi megoszlásának növekedése sok egyéb mellett a szakirodalomra és annak nyelvezetére is kihatott: a közgazdasági szaknyelven belül a külkereskedelem nyelvében sajátos kifejezések, szóhasználati szokások honosodtak meg, kibontakozott az orosz külkereskedelmi szaknyelv. Nem előzmények nélküli ez a jelenség: a leíró kifejezések, tükörfordítások, transzliterációs átvételek éppúgy megjelentek már a kapitalista fejlődés folyamán a múlt század második felében, mint az eredeti alkotású orosz külkereskedelmi kifejezések /természetes velejárója volt ez az akkor főleg gabonát, húst, mezőgazdasági és ásványi eredetű nyersanyagokat és sok egyebet exportáló cári Oroszország fejlődésének/. Elszaporodásuk, szakszókinccsé rendeződésük mégis az utóbbi évtizedek fejlődésének eredménye. A két háború közti blokádból kiszabaduló Szovjetuniónak ez a látványos bekapcsolódása a világ gazdasági vérkeringésébe látványos nyelvi következményekkel is járt.
Egyrészt ez a körülmény indokolja szótárunkat. Másrészt azonban az, hogy a háború óta eltelt évtizedek szinte a semmi - bői teremtettek magyar-szovjet külkereskedelmi kapcsolatokat /hiszen a korábbi kapcsolatok kimutatása inkább kultúrtörténeti, semmint gazdasági érdekességű/ s azokat a magyar népgazdaság fő kapcsolataivá tették. Ez magával hozta az információáramlást s a vele járó nyelvi igényeket