Ferenczy Teréz Minden versei - Dedikált - Számozott

Összefoglaló

Nógrádi irodalmi ritkaságok 1. - Ismertető: Ferenczy Teréz minden versei? Micsoda cím ez ehhez a vékonyka kötethez? Harmincegynéhány vers mindössze s talán a végtelenségig szorgos filológiai kutatás sem tudja majdan félszázig növelni a költőnő verseinek számát.

Pedig ennyi a termés. S ha rácsodálkozhatunk a cím s a tartalom oly kiáltó ellentétére, joggal kérdezhetjük: ki ő? Ki ez a Ferenczy Teréz, akinek nevét ma alig néhány irodalom-búvár, megszállott nógrádi lokálpatrióta és néhány szécsényi lakos őrzi? Verseit még ennél is kevesebben ismerik, elvétve fordulnak elő ma ezek, jobbára csak az unikumokat kereső irodalomtörténeti antológiákban, monográfiákban. Ferenczy Terézt már életében sem emlegették. Igazi hírnevét – magyar költősors – csak a tragikus vég okozta döbbenet alapozta meg, rövid időre. De hát ki is figyelt volna fel erre a halk hangocskára? A reformküzdelmek heves hírlapi összecsapásai, majd az ezeket felváltó fegyverzörej s végül a mindent elborító kényszerített csend mellékszereplővé tették a költőnőt. Igazából csak halála évében. 1853-tól kezdett megjelenni a lapokban s valódi szenzációt – de azt is milyen rövidet – csak fájdalmas halálhíre okozott. Vajda János 1857-ben – nem mentes némi romantikus felhangoktól – megpróbálja Ferenczy Terézt a valódi helyzetében bemutatni. „… elméje az emberiség, a társadalom, sőt a világ rendjérőli elmélkedés atlási terhével is foglalkozott”, majd a férfi költőkkel helyezi őt egy sorba. Lehet ma mosolyogni ezen a férfi-nő minősítésen, de végül is a XIX. század ötvenes éveiig a magyar lírában nemigen tündököltek a költőnők. A klasszikus nevek ismertek ugyan: Petróczy Kata Szidónia, Ujfalvy Krisztina, Dukai Takács Judit, Iduna Szász Károlyné s mellettük Ferenczy Teréz. Hogy miért e párhuzamba állítás a minőség fokmérője? Erre az irodalomtörténet megadta már a választ, de végső soron olyan olvasói közfelfogás volt, amely alól senki nem vonhatta ki magát. Pedig Ferenczy Teréz versei nemcsak azzal vonzották magukra a figyelmet, hogy költőnő írta azokat. Élete kész rejtély. Születési dátumát és helyét mindmáig nem tudtuk hitelesen igazolni; fiatalkori családi tragédiái árnyként vetődtek életére; tragikus szerelmeiről legendák keletkeztek: szobrász unokabátyját Ferenczy Istvánt isteníti, pedig valójában soha nem is találkoztak; apja sorsa mostohán alakult, s mindenek felett ott a vég, a rettenetes pisztolylövés 1853. május 22-én. Születési dátumát senki sem tudta pontosan. Itt, most először tudjuk leírni hitelesen, hogy 1823. december 27-én született Rimaszombaton. Mizsák Endre Szécsényből elszármazott kutató jött rá, hol kell keresni ezeket az adatokat. Meg is találta a rimaszombati katolikus plébánia 1771-1850 közötti éveket összefogó anyagkönyvében a 259. oldalon, az 1823-as és 63. sorszámánál. Apja Ferenczy Sámuel, anyja Ballay Teréz, a keresztszülők Leuner Ferdinánd és Gergei Terézia.

Ferenczy Sámuel nemes és nevezetes család sarja. Első unokatestvére Ferenczy Istvánnak, a híres magyar szobrászművésznek. Teréz születése után nem sokkal Szécsénybe költöztek s ettől kezdve Ferenczy Teréz soha nem hagyta el a kis mezővárost. - További ismertető: "Belelapozás".