A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók (Második, átdolgozott kiadás - Jókai Mór előszavával - A zsidó honvédek négy névjegyzékével)

Összefoglaló

Saját képekkel - Ismertető: Előszó -
A negyvennyolcas szabadságharc 50 éves fordulójára jelent meg művem első kiadása: Az 1848/49-i magyar szabadságharc és a zsidók címen. Ma, mikor társadalmunk minden rétege igazolni igyekszik kipróbált nemzethűségét, négy évtizede megjelent s azóta teljesen kifogyott könyve újból időszerűvé vált. A magyar zsidóság bátran hivatkozhat hosszú történelmére és arra a csodás korszakra, melyet a 48-as szabadságharc és annak következményei töltöttek be. Kétségbe nem vonható módon bizonyította be akkor lelkesedését és ragaszkodását a magyar haza szent ügye iránt.
Munkám első kiadása elérte célját; a szabadságharc dicsőséges történetének kiegészítését, melyet a zsidók részvételének kimutatásával nyújtottam, az egész magyar társadalom szívesen fogadta. A munkám első kiadása óta elmúlt négy évtized alatt a levéltárakból és egyéb megbízható forrásokból előkerült nevekkel és adatokkal sikerült jelentősen gyarapítanom azok számát, akik a magyar szabadságért életüket kockára tették. És ha a 48-as honvédekről így összeállított névjegyzék és az érdekes, nem ritkán megható adatok, melyek hősies magatartásukat bizonyítják, csak kis töredéke is a történeti valóságnak, mind azt igazolják, hogy zsidó őseink nemzeti kötelességüknek odaadással és hűséggel tettek eleget.- További ismertető. "Belelapozás".

- - Bernstein Béla (1865-1944) rabbi és történetíró monográfiája elõször 1898-ban, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján jelent meg. Abban a korban, amikor a magyar zsidók már két-három nemzedék óta sikeresen asszimilálódtak az anyanemzethez. Legalábbis ebben a hiszemben éltek. Ezt a tudatállapotot tükrözte Bernstein művének elsõ kiadása, noha nem hallgatta el az emancipáció rögös útjának állomásait sem. A második kiadásra 1939-ben, egy megváltozott világban került sor. Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, s éppen Európa második újrafelosztása volt napirenden. A második világháború s annak egy külön frontja: a zsidók ellen viselt háború elõestéjén Bernstein azért adta ki újra, átdolgozva és kiegészítve munkáját, hogy a reformkor befogadóinak unokáit emlékeztesse a zsidók és magyarok között megkötött szövetségre. Arra, hogy 1848-49 után a magyar zsidóság az egyetemes magyarság oszthatatlan része. A holocaust - amely Auschwitzban elégette magát a szerzõt is, Jókai hívét és barátját (az elsõ kiadást az õ elõszava vezette be) - és a rákövetkezõ fél évszázad erõszakolt felejtése nem tette lehetõvé, hogy a következõ nemzedékek elõítélet-mentesen megvizsgálják az ezirányú reformkori folyamatokat. Ezt bizonyítja az is, hogy Bernstein Béla könyve óta mind a mai napig nem született átfogó monográfia a nagyon is lényegbevágó, mert a modern Magyarország születésének egyik érzékeny pontját érintõ témáról.