ELŐSZÓ:
Scserba idézett szavai ma is érvényesek, sőt ma még érvényesebbek, mint valaha. A nem nyelvész ne értse Őket félre: Scserba a nyelvtudósok kötelességére hívja fel a figyelmet, és nem akarja az idegennyelv-oktatás problémakörét a nyelvészetre korlátozni. Azt azonban hangsúlyozza, hogy az idegennyelv-oktatás megalapozásában az általános nyelvészetnek lényeges szerepe van.
Mint idegennyelv-oktatással foglalkozó szakember meggyőződhettem róla, hogy tanáraink általános és alkalmazott nyelvészeti ismereteinek fejlesztéséhez szükség volna olyan könyvekre, amelyek e két egymásba kapcsolódó tudományág problematikáját az idegen nyelvek tanításának szemszögéből ismertetnék. Hiszen a régebben végzett tanárnemzedék nem, vagy alig tanult általános nyelvészetet az egyetemen, a fiatalabbak is elkerülhették, ha két - nyelv-szakosok voltak, és csak a nyelvtudományba kaptak bevezetést. Ezért gondoltam, hogy rövidítve és némileg közelítve az Írott nyelv stílusához, közreadom egyetemi előadásaimat.
Az első fejezet az ötödéves általános nyelvészeti kollégium anyagát tartalmazza. Ebben a sok lényeges probléma közül a nyelv és beszéd, a szinkrón és a diakrón nyelvleírás kérdéseit emeltem ki, a hangsúlyt a szinkróniára tévé. Ezt egészíti ki a tipológia fejlődésének rövid ismertetése. A nyelvtudomány történetének tárgyalásában részletesebben foglalkoztam a XIX., illetve a XX. századi nyelvtudomány korszakot meghatározó két tudósával: Wilhelm von Humboldttal és Ferdinand de Saussure-rel.
TARTALOM:
Előszó 3
1. A nyelvtudomány elméleti alapjairól a nyelvoktatás szemszögéből: történeti áttekintés 7
1.1. A XIX. századi általános nyelvészet alapkérdésiről 7
Az általános nyelvtan és Humboldt 7
A történeti összehasonlító nyelvészet 9
A XIX. századi nyelvtipológiáról 14
Gabelentz és Meillet 21
1.2. Saussure és az európai strukturális iskolák a nyelvtudomány elméleti alapjairól 26
Saussure nézetei 26
A prágai kör 33
A koppenhágai iskola 40
Az idegen nyelvek oktatásáról 42
1.3. Az amerikai strukturális és generatív nyelvészet.
Az amerikai strukturális nyelvészet és a direkt módszer 44
A generatív grammatika, kompetencia és performancia 50
A kompetencia és a performancia folyamatai 52
1.4. A XX. századi tipológia viszonya a történeti és leíró nyelvészethez 57
A XX. századi tipológiáról 57
A tipológia és a nyelvek fejlődése 59
A tipológia és az egybevető nyelvészet 63
2. Az ide genny elv-elsajátítás egy interdiszciplináris megközelítése 68
2.1. Scserba a nyelvtudomány elméleti alapjáról 68
A nyelv három aspektusa 68
Scserba a nyelvi rendszer Leírásáról 70
2.2. A szovjet pszicholingvisztika: a Vigotszkij iskola 72
A nyelvészet és pszicholingvisztika közös elméleti alapja, módszerei 74
A beszédaktus kérdései 75
2.3. A Leontyev javasolta pszicho lingvisztikai modell 79
A modell empirikus alapjai és ráépülő hipotézisek 79
A modell leírása 82
Leontyev modellje és a Galperin-féle tanuláselmélet 87
2.4. A nyelvészeti, pszicholingvisztikai és tanuláslélektani koncepciók viszonyáról 90
Az elméletek izomorfizmusa 90
Az analitikus és szintetikus elméletek 92
A tudományos kutatás programja 96
A nyelvoktatással kapcsolatos tudományok programja 101
3. A nyelvtudomány alkalmazásáról 104
3.1. Az idegennyelv-oktatás pedagógiai alapjáról 104
Megjegyzések az idegennyelv-oktatásról mint pedagógiai tevékenységről 104
Az oktatási folyamat pedagógiai lélektani elemzéséről 112
3.2. A nyelvtudomány alkalmazásban: a hazai tantervek, tananyagok elemzése 122
Az oktatás céljának vizsgálata 122
Szókincs, tematika, szituációk 125
A kiejtés és intonáció tanítása 127
A nyelvtan oktatásának hatékonyságáról 129
A nyelvtani anyag tervezéséről 148
Az alaktan és mondattan tanításának egyes kérdései 155
3.3. A nyelvtudomány szerepe a hazai idegennyelvoktatás távlati fejlesztésében 164
A fejlesztési tervről 164
Az orosz nyelvtan tanításáról 170
A magyar tanterv elemzése az idegennyelvoktatás szempontjából 181
Irodalom 193
Kissé foltos. Néhány lap kijár a kötésből.
Online ár:
2 590 Ft