Géprendszertan

Összefoglaló

A Magyar Tudományos Akadémia többéves kutatómunka után, 1976-ban tette közzé - a távlati műveltség tartalmára és az iskolai nevelőtevékenység fejlesztésére, s így a technikai műveltség terjesztésére is vonatkozó - állásfoglalássait és ajánlásait. Ennek értelmében kívánatos, hogy az iskolából kikerülő fiatal rendelkezzék - többek között - "a technikai intelligencia körébe tartozó kszségekkel", illetve "legyen birtokában a technikai ismeretek közös alapján képező tudásanyagnak és a technikai szemléletnek". Ezt a célt kívánja szolgálni - az MTA állásfoglalása után létrehozott - technika szakos tanárképzés, mind a tudományegyetemeken, mind a tanárképző főiskolákon.
Ez az egyetemi tankönyv is a fenti cél szolgálatának szellemében készült, a gépeket - a technika ezen alapvető részrendszereit - modell- és rendszerszemlélettel tárgyalja, a gépet rendszernek tekinti és egyfajta rendszerezést vezet be a terület - időtálló, stabil, tehát - szükséges ismeretanyagában. A Bevezetés az általános tájékozódást szolgálja, a könyv első része pedig a gépekkel, azok üzemével és szerkezetével foglalkozik általában, továbbá egyfajta történeti áttekintést és alapismeretet ad. A második rész a gépek szerkezetét - különösen a jellegzetes szerkezeti kapcsolatokat - tárgyalja, ezzel kíván alapvető ismeretanyagot és gondolkodásmódot nyújtani a technika ezen fontos területén a technika szakos tanárképzés tantervének megfelelően.
Tankönyvünk logikája a tartalomjegyzék szerinti - a könyvben kifejtett - gondolatmenetet kívánja meg, azonban a leírt anyag nem "kőbe vésett". (Természetesen egy-egy differenciálegyenleten, ill. annak matematikailag igazolt megoldásán nem érdemes vitatkozni, azonban egy-egy matematikai modell érvényessége, ill. érvényességi köre már célszerű tárgya lehet a diszkussziónak, ugyanígy a feldolgozás sorrendje is változtatható.) A tananyag feldolgozásánál vegyük figyelembe ezt, metodikailag célszerűbb például az I. rész után a II. rész 5. fejezetével foglalkozni s csak ezután a II. rész 1....4. fejezetével. Hasonlóan vegyük figyelembe azt is, hogy tankönyvünk az egyetemi elméleti tananyagot tartalmazza, a közvetlen gyakorlati ismereteket a gyakorlatok, a laboratóriumi munkák során lehet és kell megszerezni. Érdekes lehet továbbá a megjelölt és a témába vágó egyéb irodalom célorientált használata. A célorientált jelző fontos, hiszen e táma ilyen formában, ilyen céllal más szakkönyvben eddig nem került megfogalmazásra.
A tankönyvi anyag összeállításában az irodalomjegyzékben (és esetenként lábjegyzetben) megjelölt alapvető munkákra is támaszkodtam a több mint egy évtizednyi műegyetemi (oktatói-kutatói-mérnöki) munkám tapasztalatai és az (1979-től) e tárgyban is tartott tudományegyetemi előadásaim mellett. Itt kívánom írásban is kifejezni köszönetemet dr. Biszterszky Elemér docensnek és dr. Szűcs Ervin professzornak értékes lektori munkájukért, támogatásukért. Ugyancsak köszönettel tartozom dr. Magyar József professzornak a kézirat alapos átolvasásáért, kritikai megjegyzéseiért, továbbá az 1966-69. évekbeni gondolatébresztő együttmunkálkodásért és vitákért.
A kéziart szép és gondos gépeléséért Szeberényi Bea munkatársamnak vagyok hálás. Külön köszönet illeti meg a Tankönyvkiadó illetékes munkatársait is, értő munkájuk nélkül nem jelenhetett volna meg a könyv e formában.
Budapest, 1984. november
Déri József
Örömmel bocsátom útjára a könyv második kiadását - a tervezettnél korábban. A tényleges megjelenéstől, 1986. novembere óta gyakorlatilag elfogyott a kétezer példány, amit öt évre elegendőnek véltünk.
A változatlan második kiadás módot nyújt arra, hogy néhány, időközben felfedezett hibát, többnyire sajtóhibát is korrigáljunk, s itt van a lehetőség a rajzolónak, Sersovszky Ilonának kijáró köszönetnyilvánításra is, ami sajnos az első kiadásnál elmaradt.
Budapest, 1988. március
D. J.

TARTALOM:
Előszó 11
Bevezetés 13
A műveltségről 14
A technikáról 16
A rendszerszemléletről 19
A technika "stabil" részeiről 22
A technika alapkategóriái 25
Az alapkategóriák kapcsolata 29
Géprendszerek - alapismeretek 35
A gép mint rendszer 40
A gépesítés történetéből 40
Technikai rendszer és a gépegység 48
A géprendszer szerkezete 55
A gépegység üzeme 57
Statikus karakterisztikák 57
Alapvető karakterisztikák 65
Karakterisztikák összegzése 72
A méretezési eljárás alapjai 74
Mechanikai feszültésg 76
A méretezés alapvető modelljei 83
Rugalmasság - rezgések 93
Koncentráltparaméterű rugómodell 93
Egy-szabadságfokú lengőrendszer szabad rezgése 98
Mechanikai impedanciák 103
Rendszerek gyakoribb be- és kimenő jellemzői 107
A gépek szerkezete - szerkezeti kapcsolatok 109
Környezeti kapcsolatok 115
Alapozások 117
Hajtások 127
Lendítőkerék 138
Tengelykapcsolók 142
Mechanikai transzformátorok 157
Csapágyazások 187
Siklócsapágyak hidrodinamikai modellje 189
HIdrodinamikai modell és valóságos csapágy 200
Gördülőcsapágyak élettartam modellje 207
Gördülőcsapágyak méretezésének elve 212
Kötések 217
Csavarkötés 218
Rugórendszer-modell 225
Zsugorkötés 246
Kúpos-gyűrűpáras kötés 255
Terheléstorlódás a kötésekben 261
Elemek - tengelyek, tartók, rugók 272
Rugalmasszál-modell 274
Könnyítés, egyenszilárdság -anyagtakarékos konstrukciók 286
Járulékok 299
Rugalmas kihajlás 308
Kritikus fordulatszám 313
Csavarrugók 318
Irodalom 325
Utoszó 327