Jeszenyin világa

Összefoglaló

Az ​​első világháború előtt induló orosz költőnemzedék egyik legnagyobb, legérdekesebb, máig is nagy hatású alakja a tragikus sorsú Szergej Jeszenyin. „A falu utolsó költőjének” érezte magát, egy meddő nosztalgiával, gyöngéd áhítattal festett, de menthetetlenül „múltba tűnő” paraszti Oroszország fiának. Az anyaföldtől elszakadva állandó egyensúlyzavarai voltak. Mereskovszkijék előkelő szimbolista szalonjában éppoly bizonytalan volt a körülcsodált őstehetség szerepében, mint Isadora Duncan oldalán a nagyvilágban. A rajongva és rettegve fogadott forradalomban hol a mitikus-biblikus képekben ábrázolt megváltást, hol a paraszti világot acélszörnyeivel feldúló fenyegetést látta. Ösztönösen talált rá arra az ősi népművészet ízeit a modern képzettársításokkal elegyítő versre, amit García Lorca, József Attila kora után népi szürrealizmusnak is neveznek.
Cs. Varga István sok képpel, verssel, műelemzéssel vezeti végig az olvasót Jeszenyin életén, talán az egyetlen idegen költőén, akinek némelyik versét magyar versként fogadta el a magyar versolvasó. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".