TARTALOM:
Előszó 11
A sport szó jelentéstörténete a magyarban és kapcsolata a rokon értelmű szókhoz 15
A sport szó az Értelmező Szótárban 15
Az első elnevezések: testgyakorlás, testgyakorlat, gymnastica, athletica, testi nevelés (testi pallérozás, test formálása, testi mívelés) 15
Az angol sport hazánkban 18
A sport szó nagyobb elterjedésének akadályai 21
A dugonicsi torna szó és a tornázás 23
A hivatalos nyelv állásfoglalása 24
Az új athletika 24
Testedző sport, testedzés 25
Testnevelés 26
A sport a századvégi sportújságokban 26
A sportsajtó és a sportnyelv 31
A sportfogalom a Nemzeti Sportban és a Sporthírlapban 32
A sport fogalma Siklóssynál 33
Napjaink sport-meghatározásaiból 34
Megjegyzések az Értelmező Szótárhoz 35
Sportjellegű tevékenységek nyelvi nyomai a nyelvújításig (896-1772) 36
Sportjellegű tevékenység kifejlődése és lelőhelye 36
Az idegen nyelvű nyelvemlékek 37
Anonymus turnamentum adata és Dugonics torna szava 37
Egy Regino-idézet nyelvi hatása 40
A XVI. századi városi krónikák és egy anakronizmus 40
Magyar nyelvemlékek 40
Sylvestertől a "verseny" kifejezője: szökjünk hamarját 41
A XVI. sz. első negyedéből: hamarját futna, töttem laptázást 41
Tinódi, Ilosvai, Heltai egy-két kifejezése 41
Egy "sporttudósítás" külföldről 1620-ból 42
A testgyakorlás a tudományban 43
A testgyakorlás Comenius iskolájában 43
Sportjellegű tevékenység szórakoztatási céllal 44
Bethlen Miklós egyéni testgyakorlása 44
A korszak szótári anyagából 44
Összegzés 45
A nyelvújítás a felvilágosodás és a reformkor testi nevelésében (1772-1849) 48
A testi nevelés szakirodalmának első magyar művelői 48
Fejezetcímbe kerül a test gyakorlása 48
Mátyus "A testnek gyakorlásáról közönségesen" 49
A testi nevelés szakkifejezés első használói 51
A testi egésségesítő gyakorlások-ról és a "mulattatás"-ról 51
A mozgások osztályozása 52
A testgyakorlás haszna a "köznépre": Vedres, Falusi 52
A görög testgyakorlás a magyar nyelvben: Kis János (1809), Szabó János 53
Az első tudományos cikk "A testet tárgyazó nevelésről" 54
A testgyakorlás helye a régi és újabb neveléstudományban 54
Önálló könyv "a testnek nevelésé"-ről 54
Könyv a lovaglás "rendszeres oktatásá"-ról 55
A sport első próbálkozásai 56
Wesselényi és Széchenyi gyakorlati sportnyelve 56
Az időszaki sajtó nyelvi anyagából: testgyakorló/testgyakorlati/gimnasztikai-intézet, uszoda, olympiai játékok, verseny, verseny(e)zők, bíróság, csónakda, sport, torna 58
Az első magyar nyelvű szakkönyv a vívásról 59
Gyakorlati szakkönyv az úszáshoz 59
Szótárainkból 60
Összegezés 60
A magyar sportélet kibontakozásának nyelvi képe (1849-1896) 65
A sport szó terjesztése és az angol hatás 65
A vadászat sportja és a lóverseny előkelő köreinben 66
Az első magyar sportújság és tudósítások az angol sportéletből 67
A Vadászműszótár -, és függeléke: a Versenyműszótár 67
A tornázás mozgalma hazánkban 68
Az elméleti alap: Bakody írásai 68
Batizfalvi és Zimányi testgyakorlati nyelve 69
A Matolay-teremtette tornaszaknyelv 70
Az evezés magyar szakkönyvet kap 75
Az 1868. évi törvénycikk "tanodai" tornatanításának nyelvi hatása 76
A "német torna" visszahatása: - az angol athletikai sportok és testedző játékok 77
Esterházy magyar tudósításai angol sporteseményekről 77
Molnár Lajos írásba foglalja a tágabb értelmű athletika nyelvét 79
A kolozsvári "Sport" című újság 82
Bepillantás a lovaglás és a lóverseny szókészletébe 83
A torna és az atlétika harca a nyelvben 83
A "magyar torna" ébredezése és az "eltornászosodás" 84
A magyar labdajátékok könyvei: Hamary és Porzsolt Lajos 86
Az első kiegyenlítő lépések a szakkérdésekben és az egységesítésre való törekvés a szaknyelvben 87
A Tornaügy (1883) és a Herkules (1884) 87
Porzsolt Lajos gyakorlati kiegyenlítő munkája 88
Az egyleti élet írásos nyelve és Szontagh Ábrahám szaknyelvi munkássága 89
A tornairodalom gyűjteményes kiadásai 91
A Sport-Világ c. szaklap (1893) és a versenyszabályok 93
Az újkori olympiai játékok előszele: újabb magyar könyvek a görög versenyekről 94
Egy-két megjegyzés az időszaki sajtó szerepéről 95
Egyes sportágak (korcsolya, vívás, kerékpár, sí, football) szakkönyvei korszakunk végéről 96
Adatok nagyszótáraink szemléjéből 98
Összegezés 98
A modern sportélet nyelve (1896-1920) 103
Az első olympiai versenyek hazai előkészületei 103
A Pesti Hírlap és a Pesti Napló hatása sportnyelvünk alakulására 103
Az olympiai versenyprogram hiteles fordítása a Sport-Világban 104
Születő sportkifejezések 105
Tudósítások az olympiai játékokról: a Pesti Hírlap és a Pesti Napló stílusa 106
A sikeres sportszereplés következménye 107
A testi nevelés újabb könyvei 107
Modern könyv a sportok egészségtanáról 108
Az újonnan tanult sportanyag a nyelvünkben 109
A millenium és a sport 109
A verseny-beszámolók címeiből 109
Az első újsághírek a footballról 110
Módszerváltásunk szükségességéről 111
A labdarúgás nyelvének alakulása 111
Az első helyen századunk magyar sportnyelvében 112
Bemutató a Sport-Világban 113
A labdarúgó-játék terminológiájáról általában 113
A terminológia elemzése 115
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap kapcsolata a labdarúgáshoz 118
A labdarúgás első jelentkezése közvetlenül a világháború után 121
Kialakul az úszás verseny-terminológiája 122
Az első magyar olympiai diadal a sajtó nyelvében 122
Adatok a sajtó hazai beszámolóiból 123
Az úszóversenyszabályok 124
A vízi poló-játék szabályai magyarul 124
A Nemzeti Sport szókészletéből 124
Modernizálódik az atlétika alapszókincse 126
Az olympiai versenyek szakmai fejlődésének tükröződése a sajtóban 126
A Magyar Athletikai Szövetség Könyvtár sorozatának szakkönyve 129
Megjegyzések a tornasport nyelvéhez 129
A nehéz atlétika próbálkozásainak nyelvi emlékei 130
A súlyemelés 130
A birkózás 130
Az ökölvívás 131
Magyarosodás a vívás szókincsében 132
A kerékpározás és a tömegek nyelve 133
Az evezés nem tud kilábalni az angol terminológiából 135
A tennis magyar kifejezéseinek feltűnése 135
A céllövő sportból 136
A ping-pong v. az asztali-tennis a magyar sportéletben 137
A téli sportok (korcsolya, szín, szán-verseny, jéghockey) 137
Kisebb sportok nyelvi nyomai 139
A sportnyelv és a nyelvészet 139
Összegezés 141
Sportnyelvünk a két világháború között: - és a sportnyelvújítás (1920-1945) 147
A Nemzeti Sport célja: a tömegsport 147
A Sporthírlap a jubiláló Nemzeti Sportról 147
A sportnyelvújítás előzményei és szükségessége 148
A Nemzeti Sport magyarító mozgalmának "rajt"-ja, és a célok 149
A Magyarosan szerepe a mozgalomban 1936-tól 152
A Pesti Hírlap Nyelvőre és a nyelvtisztító mozgalma 156
A sportnyelvújítás eredményeinek értékelése 156
A sportnyelvi stílus 157
A sportirodalom stílusjegyeiről általában 157
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap stílusának különbsége 158
A magyar sportirodalom műfajairól 160
Böngészet a sportágak szókészletének újabb állományából 162
Összegezés 165
Sportnyelvünk jelene (1945- ) 168
A felszabadulás és a sportélet 168
A tömegsportért 168
Sportkönyvkiadás és a sportsajtó 169
A politikai élet nyelvi tükröződése a szókészletben 169
A mozgalmi zsargon és a sportnyelv stílusa 170
Sportnyelvi átadások köznyelvünknek 170
Napilapjaink és az olvasók a sportnyelvért 171
Egy korai elemző cikk sportsajtónk nyelvéről 172
A Népsport aktuális sportnyelvi kérdésekről 173
A rádió és a televízió sportnyelve 175
A szaksajtó nyelvének bírálata 177
"Visszaidegenesedési" folyamat 177
Sportszakirodalmunk stíluselemei 178
Mai sportszaknyelvünk stíluseszközeiről 178
Egy-két újabb sportnyelvi metaforáról 180
A legújabb kifejezések sportágak szerint 183
Összegezés 186
Irodalom (Forrásjegyzék és rövidítések) 191
Sportnyelvtörténeti szótár 205
Három kötet díszdobozban
Online ár:
4 500 Ft