Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása

Összefoglaló

Az utóbbi két-három év a hazai környezetvédelmi szabályozás szinte teljes megújulását hozta, egyértelműen az Unióhoz való csatlakozás jegyében. Számos új szabályozási terület, új vagy megújuló jogintézmény jelzi a változásokat, amelyek már ma is és a közeli jövőben egyre fokozódó mértékben jelentenek kihívásokat a jogalkalmazók - közigazgatás, környezethasználók, társadalom - számára. Annak érdekében, hogy tisztán megértsük a megváltozott követelményeket, tisztában kell lennünk azzal, miként jelent meg, alakult és érkezett el mai állapotához az EU környezetjogi szabályozási rendszere, illetve mindezt hogyan értelmezi a Közösség Bírósága. A hazai jog jelen állapotát és alakulását a forráshoz viszonyítva lehet a legjobban megérteni. A kötet ennek érdekében a közösségi szervezet- és jogrendszer alapjainak, a környezetpolitika alakulásának bemutatását, illetve mindezek várható tendenciáinak lehetőségeit (alkotmányozási folyamat, környezetpolitika 2010-ig stb.) követően nagy terjedelemben foglalkozik az EU környezetjogának egyes részterületeivel: a horizontális szabályozással, a levegőtisztaság-, a víz-, és természetvédelemmel, a veszélyes vegyi anyagokkal és biotechnológiával, az ipari tevékenységből származó kockázatok kezelésével, a hulladékgazdálkodás kérdéseivel, a zajártalom elleni fellépéssel. Vázolja e szakterületi szabályozások rendszerét, alapintézményeit, meghatározó követelményeit. A kötet nem lenne teljes, ha megfeledkeznénk számos környezetvédelmi szabályozás még szélesebb nemzetközi horizontú alapozásáról, az OECD-ről, melynek ilyen témájú intézményeit, rendelkezéseit is nyomon követhetjük napjainkig.