A harmadik történet VERSEK - Dedikált! - Dedikált

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel, s ez a tény arra utal, hogy költészete egy nagyobb léptékű készülődés eredménye, hosszabb lélegzetvétel tanúsága. Témaköre talán örök: születés, várakozás, csalódás, félelem, hitetlen hit, bukás és a halál iránti ingatag bizalom. Új kötetének egyik legszebb vonása, hogy nem akar többet és díszesebben írni, mint amit mondandója megkövetel. Eget és földet idéz, mint a hulló kövek, és egyszerien ismertet rá arra, amit már ismerünk. Költészete azért emlékezetes, mert az emberi létezés alapkérdéseit megrázó tapasztalatok birtokában taglalja, és azt sugallja: minden emberi lépés eséllyé válhat, a legutolsó is. A zárt forma oltalmában a törékeny, tünékeny emberi és történelmi távlatot keresi, egyre tisztább és sötétebb hangon. Vissza
TARTALOM
A lélekzet 5
A HELYSZÍN ÉDESSÉGE
Homok és víz határán 9
Tíz év után 10
Jegyzetlapok I - IV 13
Hazádnak 20
A képernyő vak halszeme 21
Mi volt jó Pécsen? 23
AZ ÜNNEP ELŐÉRZETE
Az ünnep előérzete 29
A fogadás 32
Kettős apokrif 35
A képernyő imádása 37
Reneszánsz füzér 38
A rózsa 39
ANGYALNAK LENNI
Most innen kétfelé 45
Ted Hughes halálára 47
Angyalnak lenni 49
Négysoros 55
Caspar Hauser-variációk I 56
Caspar Hauser-variációk II 57
A találkozás 58
Könyvajánlás 60
Az alvó 61
Mészöly Miklós délelőttje 63
IDŐM, A KÉPTELEN
Időm, a képtelen 69
Egy éj a kórteremben 70
Golyó 71
Ég és föld 72
Arany dal 73
A harmadik történet 74
Egy árgyélus kisfiú 75
A Bak jegye 77
Tavasz Edenkobenben 79
Eső és szivárvány 83
Emily Dickinson 85
Magánytöredék 87
Az élő forma 88
A szép fegyverkovácsné elköszön a régi fiúktól 90
Transfiguratio mystica 93
AZUTÁN
Csöndfoltok I - X 97
„Verweile doch!" 117
Ölelés 118
Ünnepet 119
Azután 120
A teremtésben 123
A tárgy 124