Alig is van Európának területe, amelynek későbbi, mai népessége nem bevándorlás, "honfoglalás" által került volna lakóhelyére: etruszkok, s italicusok, köztük latinok az Appenini-félszigetre, rómaiak, aztán frankok Galliába, törökök Kis-Ázsiába, s a magyarok is a Kárpátok közé.
A régészet eredményei kétségtelenné teszik, hogy nemcsak a történeti közelmúltban, hanem jóval régebben is gyakori volt az emberi közösségek vándorlása. Eszközformák vagy települési módok, temetkezési szokások, vagy éppen embertani sajátosságok bukkannak fel ott, ahol korábban nem találkozhattunk velük: a migráció félreérthetetlen jelei. Az emberi csoportok nem kalandvágyból vagy egyéb könnyed okból hagyják el megszokott lakóhelyüket, s költöznek az idegen tájra. Sok esetben nehéz ugyan motívumaikat rekonstruálni, de mindig súlyos okuk kellett legyen rá. Az új, ismeretlen körülmények próbára tették erejüket. Ellenséges földön, idegen növények és állatok közt kell életüket folytatniuk, a legtöbbször súlyos harcokban új otthonuk korábbi lakóival, akik nagyon érthető módon betolakodottakként fogadták őket.
Tartalom
Honfoglalások, honfoglalók 5
Urál, Volga, Don 5
Levédia, Etelköz 6
Honfoglalás 15
Magyar hadak Európa-szerte 16
Keresztény királyság felé 18
Korona a pápától 20
Állam, egyház szervezése 23
Lovag, szent és király 31
De strigis, quae non sunt... 36
Hatalmi villongások és gazdagodás 38
Az Árpád-ház családfája 40
Majdnem bizánci császár 43
Könnyelmű király, akarnok feleség 48
Népi műveltség, latin kultúra 58
A kőbe faragott költészet 64
Új veszély keletről 68
Újjáépítés? Újat építés 75
Közép-Európa kialakulása 77
Királylányok - mellékszereplők? 7
Online ár:
3 290 Ft
Online ár:
2 000 Ft
Online ár:
1 750 Ft