10 db Arthur C. Clarke sci-fi regény: 2001 elveszett világai + 2010 ​– Második űrodisszeia + 2061 ​– Harmadik űrodisszeia + 3001 – Végső űrodisszeia (Űrodisszeia sorozat 0.5., 2., 3., 4.) Bölcső + Az ​idő szeme + Az ​éden szökőkútjai + Az ​őrszem +

Összefoglaló

Randevú a Rámával + A ​távoli Föld dalai



0,5. Arthur C. Clarke: 2001 elveszett világai

A 2001. Űrodisszeia történetét ma már mindenki ismeri, még azok is, akik különben nem SF-rajongók. Az ősember által feldobott csont, mely a levegőben pörögve egy űrhajónak adja át helyét, a Johann Strauss zenéjére keringőző űrállomás képe és az egykor LSD-tripként is reklámozott utazás a Csillagkapu világain át mind-mind ikonikus jelenetek a filmből, a regény pedig a lehengerlő vizuális élmény mellett is nyitva maradt számos kérdésre adott választ, ugyanakkor megőrizve művészi integritását, elrugaszkodva úgy a forgatókönyvtől, mint a kész mozitól.
A történet azonban sem a papíron, sem a vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba?

Ebből a kötetből minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről.

A 2001. Űrodisszeia ezzel az eddig önálló formában még kiadatlan kötettel válik igazán teljessé!

2010 ​– Második űrodisszeia (Űrodisszeia 2.)

2010-ben egy űrhajó szovjet és amerikai személyzetével együtt útnak indul a Jupiter különös holdrendszere felé. Itt fedezték fel ugyanis a Holdon talált furcsa, fekete hasáb a TMA óriási mását. Ember és számítógép keresi a kapu titkát és titkokat keres a Csillaggyermek, az egykori Bowman névre hallgató űrhajós is. Az élet titkait keressük az íróval együtt, s annyit bizonyosan megtudunk, hogy újabb és újabb kérdéseket tegyünk fel.

2061 ​– Harmadik űrodisszeia (Űrodisszeia 3.)

Évtizedek teltek el a holdi Monolit és a földönkívüli szupercivilizáció felfedezése óta. Bolygóink egén azóta két nap világít, és a Jupiter egyik kísérőjéből egy újszülött értelem bölcsője lett, tiltott terület az ember számára.
Dr. Heywood Floyd, a kozmikus lavinát elindító egykori küldetés földi irányítója jócskán megöregedett. Izgalmaktól mentes életébe némi színt akar vinni egy utolsó kirándulással a Naprendszerbe visszatérő Halley-üstököshöz, de a sors mást tervez számára: hirtelen ismét világrengető események középpontjában találja magát, ahol az emberi kapzsiság és a kifürkészhetetlen idegen gondolkodás útjai keresztezik egymást – végzetes következményekkel.
Űrhajóeltérítés, kényszerleszállás és egy rendkívüli mentőakció története a világhírű Űrodisszeia-sorozat harmadik kötetében, mely mesteri módon készíti elő a tetralógia méltó lezárását. A regény felfrissített, javított kiadása minden olvasójának új, feledhetetlen élményt kínál.

3001 ​– Végső űrodisszeia (Űrodisszeia 4.)

Ezer év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta.
Az új világkorát érő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében… csakhogy ő már ezer éve halott!

Bölcső

Egy regény a különböző értelmek különbözőképpen működő logikájáról; egy regény néhány emberről, akiknek napok leforgása alatt ki kell szakadni hétköznapi gondokkal teli világukból, hogy egész civilizációnkat képviseljék; egy regény az első kapcsolatfelvételről. Carol Dawson újságírónő az után nyomoz, vajon a cetek különös viselkedésének a Florida környéki vizekben lehet-e köze egy félresikerült katonai rakétakísérlethez. Amikor azonban kihajózik a Mexikói-öbölbe, búvármerülése során valami egészen mást talál: egy ismeretlen, de egészen biztosan nem földi eredetű tárgyat, amely súlyos veszedelmet szabadíthat az egész emberiségre. Az SF többszörös díjnyertes klasszikus nagy öregjének és a NASA rakétamérnökének közös regénye eredetileg felkérésre íródott, forgatókönyv formájában, ám a film a szokásos hollywoodi huzavonák miatt sosem készült el. A történet le sem tagadhatná eredetét, triviális alaphelyzetből kiindulva folyamatosan adagolja a rejtélyeket és a feszültséget, míg végül látványos akciókavalkáddal jut el a végkifejletig. Közben az olvasó sok mindent megtudhat a színes szereplőgárdáról, a tenger élővilágáról és a modern haditechnikáról.

Az ​idő szeme

„Fergeteges kaland.”
– New York Times Book Review

„Fantasztikusan szórakoztató… egy történet, amely rabul ejt azzal, hogy drámaian dolgozza fel az emberi lét alapkérdéseit… Ezt a könyvet nem lehet letenni, hiába is kéne enni, aludni vagy dolgozni.”
– Chicago Tribune

Ahogy a titokzatos, idegen eredetű Szemek föltűnnek a Föld körül, az idő és a tér szilánkokra hasad. Így találkozik egy 21. századi ENSZ békefenntartó helikopter legénysége a brit gyarmati hadsereg viktoriánus katonáival, egy visszatérő Szojuz-kabin űrhajósai pedig Dzsingisz kán hódító mongoljaival.
A különös össztörténelmi tabló szereplőit egy rejtélyes rádióadás Babilon ősi városába vonzza, ahol elkerülhetetlenné válik a különböző korok végzetes összecsapása.

Az SF irodalom két nemzedékének két zsenije összefogott, és az eredmény egy olyan mű lett, amely a legmodernebb tudományos elméleteket vegyíti az örökzöld kalandtörténetek egzotikumával és izgalmaival. Semmi kétség, Clarke és Baxter közös új regényét hamarosan a klasszikusok között emlegetik majd.

Az ​éden szökőkútjai

A szent hegy, Sri Kanda volt az ősi Taprobane legnagyobb tiszteletének örvendő kegyhelye. Ugyanakkor az emberiség történelme legmerészebb technikai vívmányának megvalósítása is kizárólag e hegyen volt lehetséges. Vannervar Morgan álma a föld és a csillagok összekapcsolását illetően még a huszonkettedik században is égbekiáltó, lehetetlen és nem csupán butácska ötlet volt. A Morgan által javasolt csillagtorony és annak mélyűri utazásra gyakorolt forradalmasító hatása nem csak hogy lehetséges, de felbecsülhetetlen jelentőségű is volt. Bárcsak le tudta volna győzni a közönyt, a bürokráciát és az évezredes hagyományokkal rendelkező szerzetesrendet a Sri Kanda csúcsán, melynek vezetői halálra gyötörték mielőtt átengedték volna templomukat a megszentségtelenítő haladásnak!

Az ​őrszem
….kissé késő azon tűnődnöm, miért váltam íróvá, vagy azon törnöm a fejem, kínálkozott-e valaha igazi választási lehetőségem. Ezt valószínűleg a génjeim határozzák meg ugyanúgy, mint a szemem színét vagy a fejem formáját. De hogy miféle író lettem, más kérdés: gyanúm szerint ebben a véletlen és a környezet játszott egyaránt döntő szerepet…
…Egy régebbi évszázadban valószínűleg a tengerről írtam volna történeteket. De olyan korban születtem, amikor az ember először kezdte komolyan fontolgatni, hogy elhagyhatja bolygóbölcsőjét, így az én képzeletem is a világűr felé indult kalandozásra…

Randevú a Rámával

Hatalmas, hengerszerű objektum érkezik óriási sebességgel a Naprendszerbe. A Ráma névre elkeresztelt űrhajó egy bámulatosan fejlett civilizáció műve, valóságos technológiai csoda. A kivizsgálására érkező asztronauták pedig azzal szembesülnek, hogy az emberiség első csillagközi látogatója különös tereivel, épületeivel és teremtményeivel számtalan titkot rejt.
Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom egyik állócsillagának nevét a többség valószínűleg a 2001 – Űrodisszeiához köti, ugyanakkor a Randevú a Rámával című műve is megkerülhetetlen klasszikus. Az összes fontos szakmai díjjal kitüntetett regény most átdolgozott fordításban, és a legendás sci-fi szerkesztőként is ismert Kuczka Péter utószavával jelenik meg

A ​távoli Föld dalai

A távoli Thalassa bolygón a halászó emberek egy üstökösre figyelnek fel. Miután a városban a tudósok jobban megvizsgálják a jelenséget, rájönnek, hogy egy űrhajó. Találgatások után arra következtetnek, hogy az űrhajó egy ősi földi magvető űrhajó.
Réges-régen a Földön tudósok megdöbbenve figyeltek fel rá, hogy a Nap rövidesen szupernovává fog alakulni. Szerencsére a rövid idő nem emberi, inkább csillagászati mércével mérve volt rövid. Így az emberiségnek lehetősége adódott arra, hogy felkészülhessen az eseményre és megfelelő tervet dolgozzon ki. Az emberi faj megmentésére csak egy lehetőség kínálkozott: mivel a legközelebbi csillag is több ezer év távolságra volt, élő ember nem hagyhatta el a Földet. Lefagyasztott embrió azonban igen! A terv szerint több száz űrhajó indult el a Földről, fedélzetén fagyasztott embriókkal és robotokkal. Miután az űrhajó célba ér, a robotok felnevelik az első embereket. Az első emberek pedig majd a következő generációkat.
A történet színhelyét, a Thalassát is egy ilyen űrhajó népesítette be. Azonban a technika fejlődésével egyre jobb és gyorsabb űrhajók készültek. Nem volt tehát kizárható, hogy egy később indított űrhajó leelőz egy korábban indítottat. Így egy bolygóra több időpontban is érkezhetett ilyen „magvető” űrhajó.
Ez az űrhajó azonban más volt. Nem embriók, hanem élő emberek utaztak rajta. A Föld utolsó űrhajója volt. Az utazás során azonban elkopott a hajót védő jégréteg. Csak vízért álltak meg, amiből újra jég védőpajzsot készítenének, hogy folytathassák útjukat a céljuk felé. Az elgyötört űrhajósok közül néhánynak azonban esze ágában sem volt további fényéveket utazni, ha már itt is otthonra találhatnak. Az űrhajósok és a lakosok közt emiatt feszültség alakul ki. Vajon meg tudnak egyezni? Eléri-e az űrhajó a célját? Vagy a legénység zendülése miatt a küldetés megszakad?.

Az Őrszem, a 3001 Végső űrodisszeia, és a Bölcső kötetek borítóján apró karcok vannak. Az idő szeme és a 2010. Második űrodisszeia kötetek egyik sarka enyhén meggyűrődött.