Kerek egy esztendő - Heti tervező - ősz-tél

Összefoglaló

Könyvünkkel szeretnénk segítséget nyújtani az óvodapedagógusok tudatos tervező munkájához, ajánlást tenni az éves tematika összeállítására, a heti tervezésre. Korábbi könyveink (Kerek egy esztendő-sorozat) témáira építve összegyűjtöttük az óvodáinkban használt környezeti témáink kínálatát, melyek kapcsolódnak az évszakokhoz, a jeles, zöld napokhoz, a néphagyományokhoz. Az ajánlott tervek egy hetet ölelnek át, minden témát tartalmaznak, éppen ezért nem csak az adott nevelési évre használhatók, hanem több éves tervezésre is. Annak tudatában terveztük meg a napi tevékenységeket, hogy az óvodás gyermekek számára a legtöbb időt a szabad játéktevékenységnek kell kitölteni.

A heti tervek mennyiségi, tartalmi és módszertani szempontok alapján bővíthetők vagy csökkenthetők, a konkrét pedagógiai jellemzők, körülmények - pl. az óvoda tárgyi- és személyi feltételei, a gyerek tanulási képessége, előzetes tudása, aktivitása, együttműködő készsége - figyelembe vételével. Az óvodapedagógusok az ajánlásokat szabadon felhasználhatják, és kiegészíthetik saját, jól bevált ötleteikkel, alakíthatják óvodai csoportjuk és a gyerekek egyéni szükségleteihez, sajátosságaihoz.

Az őszi és téli hónapokra készült mintaterveket februárban követi a tavaszi és nyári hónapokat feldolgozó kötet.

Írta: Lukács Józsefné - Ferencz Éva

Ma már elvárás az óvodapedagógusok felé a tudatos tervező munka. Indokoltan, mert átgondolásra késztet a szükséges információk, anyagok kiválasztása, elemzése során. A tervezésnél figyelembe vesszük az objektív (célok, feladatok, elvárások, tartalom, módszerek, eszközök, munkaformák) és szubjektív (a pedagógus és a gyermekről szerzett információk) tényezőket. A tervezés alapja a pedagógus saját tudása, műveltsége és kompetenciái, valamint gondolkodása, nézetei, személyes értékei és céljai, nevelési-tanítási tapasztalatai. A tervezési tartalmakat, célokat az ONOAP, pedagógiai program, csoport programja alapján fogalmazzuk meg. Annak tudatában tervezzük meg a napi tevékenységeket, hogy az óvodás gyermekek számára a legtöbb időt a szabad játéktevékenységnek kell kitölteni, a játékosságnak minden tevékenységet át kell hatnia. Nem kényszerítjük, csak motiválni igyekszünk a pedagógiai környezet megszervezésével, befolyásolásával. Fontos a tevékenykedtetés, aktivitás, saját tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése.

A tervezés jelen volt korábban is a munkánkban. Könyvünk megírását mégis saját csoportnaplónk vezetése motiválta, ahol külön jelennek meg a célok, feladatok, módszerek és eszközök. Mivel ez a korábbitól eltérő szemléletmódot, tudatosabb, átgondolt tervezést igényel, saját munkánk megkönnyítése érdekében kezdtük el a közös munkát.

A heti tervezésnél komplexitásra törekedtünk, adott környezeti témával, mivel az óvodában a külső világ tevékeny megismerésére épül valamennyi műveltségtartalom. A témák feldolgozásához műveltségtartalmanként tevékenységeket javaslunk: Külső világ tevékeny megismerése (Környezeti tartalmú tapasztalatok; Matematikai tartalmú tapasztalatok); Verselés-mesélés; Ének, zene, énekes játék, tánc; Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, továbbá célokat, feladatokat, hozzárendelt fejlesztő- és mozgásos játékokat. A környezeti témákhoz és a hozzá kapcsolódó matematikai tartalmú tapasztalatszerzéshez bővebb kínálatra törekedtünk, hisz az anyagok feldolgozására egész héten igyekszünk lehetőséget biztosítani. Módszer- és eszközhasználat tudatosan nem szerepel benne, mivel a feldolgozás minden óvodapedagógus esetében más tevékenységgel történik, amihez más-más módszer és eszköz rendelhető. A módszerek kiválasztásánál, alkalmazásánál fontos figyelembe venni az aktuális tevékenységforma sajátosságait, annak céljait, a gyerekek fejlettségét, és rugalmas alkalmazásra, többféle módszertani megoldásra törekedni. A hagyományos módszerek mellett szívesen használjuk az új szemléletű projektmunka, kooperatív tanulás, élménypedagógia módszerét is.

A szerzők