Vízi zenebona (Sajdik Ferenc rajzaival)

Összefoglaló

Ennek a kötetnek a lapjain egy széleskörűen művelt és kitűnő megjelenítőképességű író színes, hol az elbeszéléshez, hol az emlékirathoz, hol az igényes útleíráshoz, hol a magas színvonalú ismeretterjesztéshez közelítő írásai kaptak helyet, tizenhárom részre tagoltan. A most Hetvenéves Molnár Aurél, fokozatosan táguló körökben, a tér és az idő egyre változatosabb tájain vezeti végig olvasóját, miközben - termékenyen cserélgetve nézőpontjait - szüntelenül arról ír, mit jelent, mit jelentett neki a horgászat, s mi mindennel tudta, tudja még ma is összekötni ezt a testet és szellemet egyaránt feltöltő sportot (játékot, hobbit, szórakozást, szevedélyt, sírig tartó szerelmet). Az írót tehát nemcsak a horgászás élménye köti le. Benne elevenen él mindaz, amit a történelemből, a képzőművészetből, a lírából, a prózából, a zeneirodalomból, a beutazott idegen tájakon tapasztaltakból össze tud kapcsolni a víz, a vízpart, a halfogás nyújtotta örömökkel.