Mezei József

Összefoglaló

A kötet megszületésének története regénybe illő. Nagy Gyöngyvér, a Csíki Székely Múzeum mun­katársa, a családi hagyatékában rábukkant egy könyvritkaságra: a verses kötet Mezei József magánkiadásában jelent meg 1870-ben, s maga a költő ajándékozta lánytestvérének, Nagy Gyöngyvér ükanyjának. Sokáig nem tudta, ki lehetett a költő Mezei József, de 2014 ta­va­szán, a kötetet olvasgatva eljutott a következő sorokhoz: Hol vagy szép múzsám, festészet múzsája, / Elpártoltál-e tőlem hütlenül? s ekkor rájött, hogy a versek szerzője voltaképpen festő volt. Attól fogva már festőként kutatott utána, és az eredmény nem is maradt el. S ahogy gyűltek, sokasodtak a Mezeiről szóló információk, dokumentációk, olyan egymásutánban ér­ték a vele kapcsolatos meglepetések: 1846-ban, Szatmáron ismerkedett meg Petőfivel, akit abban az évben meg is festett; részt vett az 1848-as forradalomban és szabadságharcban, az erdélyi hadjáratban tüzértisztként harcolt Bem tábornok seregében; a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye és Kárpátalja katolikus templomai részére ötven oltárképet rendeltek tőle. Nagy Gyöngyvér később találkozott Szücs György művészettörténésszel, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatójával, akit megkért, segítsen Mezei-ábrázolást találnia. Az igazgató nemsokára el is küldte, amit remélni sem mert, a festő önarcképét, később a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében levő Mezei-alkotásokat is a rendelkezésére bocsájtotta. Ezt követően összegyűjtötte Mezei József, a Vasárnapi Újságban folytatásokban megjelent vissza­­emlé­ke­zé­seit a szabadságharc eseményeiről. Végül megkereste Muhi Sándor műkritikust, akitől Mezei oltárképeiről kapott tájékoztatást, és őt kérte fel a monográfia megírására. Muhi a monog­ráfiában külön fejezetet szentel Mezei József származásának, tanulmányainak, a Petőfivel való találkozásnak, részletesen ismerteti a szabadságharcban való szerepvállalását, majd kitér festészeti tanulmányaira, egyházművészeti munkáinak ismertetésére, bemutatja világi témájú alkotásait, kitér fotográfusi munkásságára, majd a vakon, kiszolgáltatottan töltött utolsó éveire. A kötetet Mezei József életrajzi adataival egészítette ki.