A régi szerető

Összefoglaló

Arra, ​hogy az elbeszélés, a novella, meg a regény valamikor kezdeteiben valóban a szó szoros értelmében „elbeszélés”, tehát élőszóval előadott műfaj volt, Mikszáth Kálmán eszméltette rá olvasóit. Sokat írtak már az ő szinte szállóigévé vált „anekdota-szerkezeteiről”, s arról is, mennyire beszédszerű az előadásmódja. – Ennek az ízes magyar prózának Mikszáth után Komáromi János az egyik legjobb magyar mestere. Regényeinek olvasása olyan élmény, mintha azt a már-már kiveszőben lévő vidéki emberfajtát hallanánk, aki kifogyhatatlan történeteivel és elbeszélése ötletességével hosszú órákig el tudja szórakoztatni hallgatóit. Mélytónusú, meleg férfihang ez, szemérmesen árnyalt és bujkáló humorral ízes; alkonyat illik hozzá és régi udvarházak pipázója. Csakhogy az igazi mesélőnek nemcsak a hangja élmény, hanem a meséje is! Kevés írónk van, aki a tegnapi Magyarország furcsa és kedves alakjait olyan jól ismerné, mint Komáromi János; remekül ábrázolja őket, s bennük és általuk az egész kort, szépségével és szomorúságával, borús és derűs színfoltjaival. És Komáromi munkásságában is kiemelkedő helyet foglal el „A régi szerető”; egyik legszebb regénye, egyik legnagyobb sikere volt. Új kiadása ismét fölhívja a figyelmet erre a kitűnő elbeszélőre, újra fölidézi mélyzengésű hangját s új olvasókat hódít meg változatlanul friss művészetének.