Ráday Pál (1677-1733) könyvtára (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai VII.)

Összefoglaló

A Ráday Könyvtár muzeális anyaga Ráday I. Pál (1677–1733), és főként fia, Ráday I. Gedeon (1713–1792) által gyűjtött könyvekből áll, de találhatók a régi könyvgyűjteményben szép számmal olyan kötetek is, amelyek bizonyíthatóan később kerültek az állományba. A Ráday-utódok közül még III. Pál (1768–1827), a magyar színjátszás támogatója gyarapította jelentősen a család könyvállományát, elsősorban korabeli színházi irodalommal. A Budapesti Theologiai Akadémia számára 1861-ben megvásárolt családi könyvtár történetét először Pruzsinszky Pál teológiai tanár írta meg. Munkájában méltatta a két könyvgyűjtő Rádaynak magyar művelődéstörténetben betöltött szerepét. A könyvanyaggal kapcsolatban megemlítette, hogy nem azonosítható, melyik könyv volt Pál tulajdona, és melyik Gedeon saját beszerzése, ugyanis sem Ráday Pál sem Gedeon nem tett semmiféle jegyet könyveire, ennek következtében a könyvtár alapját képező legrégibb szerzeményekről, azok számáról nehéz fogalmat alkotni. Ám ezt a vélekedést többször is megcáfolták a könyvtár történetével foglalkozó kutatók, hiszen a gyűjtemény anyagában találhatók olyan könyvek, amelyekben az,,Ex libris Pauli Ráday” autográf bejegyzés olvasható, ezek bizonyíthatóan Ráday I. Pál könyvtárának darabjai voltak, míg fia, I. Gedeon szintén jelölte tulajdonosi mivoltát nevének kezdőbetűivel a kötetek többségében. A „G. R.” monogram a könyvekben általában az előtábla tükrén szerepel, míg Ráday Pál tulajdonosi bejegyzése többnyire a címoldalon.