Milan Kundera regényeinek világa

Összefoglaló

Milan Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európájának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Květoslav Chvatík elemzését olvashatjuk. Chvatík minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatík is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felének irodalmi folymataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszippanthatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatík monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetését tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka. Minden Kundera-olvasónak melegen ajánlható!