Corvin köz - 1956 (első kiadás)

Összefoglaló

A Corvin köz az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc legjelentősebb fegyveres ellenállási központja volt, ahol a Pongrátz testvérek – élükön a felkelők főparancsnokává választott Pongrátz Gergellyel („Bajusz”) – meghatározó szerepet játszottak a szovjet csapatok elleni védelem megszervezésében. A Corvin mozi körüli épületcsoport elhelyezkedése stratégiailag kulcsfontosságú volt, mivel a szűk utcák és a jó beláthatóság miatt a szabadságharcosok hatékonyan tudták megsemmisíteni a József körúton és Üllői úton haladó szovjet páncélosokat benzines palackokkal („Molotov-koktélokkal”) és a laktanyákból szerzett fegyverekkel. Pongrátz Gergely és testvérei (Ödön, Kristóf, Lajos, Ernő és András) nemcsak a harci cselekményeket, hanem az ellátást, az egészségügyi mentést és a politikai tárgyalásokat is koordinálták, így a Corvin köz a nemzeti ellenállás és a pesti srácok helytállásának legfőbb szimbólumává vált.