4 db Kende Péter kötet: Védtelen igazság; Nesze neked, igazság!; Elorzott igazság; Eltékozolt forradalom?

Összefoglaló

Kende Péter négy könyve:

VÉDTELEN IGAZSÁG – Röpirat bírókról, ítéletekről.
Az orvosi műhiba könyvek után most bírói műhibákat mutat be a szerző. S közben megkérdi: ki elemzi-értékeli ma az ítélkezést? Senki! Illetve egy-egy bíró munkáját olykor igen: egy másik bíró – persze titokban. Az egész bírói kar munkája viszont érdemi kontroll – és felelősség – nélkül folyik. Egyetlen ellenőrzés maradna: a nyilvánosságé – azt meg kikérik maguknak. Melyek a legjellegzetesebb megnyilvánulásai e – bizony nem vitatom, szinte megengedhetetlenül csúnya szóval–buta ítélkezésnek? A gyakorta tapasztalható alacsony szakmai színvonal, a sűrűn bekövetkező törvénytelenségek, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek sora, az ítélkezés lassan teljes kiszámíthatatlansága, valamint az, hogy – tisztesség ne essék, szólván – hülyét csináljanak belőlük.

NESZE NEKED, IGAZSÁG! - A Kulcsár-ügy.
Ez a könyv az egy konkrét Kulcsár-ügyön át azt mutatja be: jószerivel bármelyikünk bármilyen váddal börtönbe vethető. Ha pechünk van, s rákerülünk az ügyészség–bíróság futószalagjára – onnan nem léphetünk le, utunk egyenesen vezet a tömlöcbe, teljesen függetlenül attól, bűnösök vagyunk-e vagy ártatlanok.

ELORZOTT IGAZSÁG – Újabb röpirat bírókról, ítéletekről.
A Védtelen igazság folytatása ismét az ítélkezés, a bíróságok munkáját veszi górcső alá. Döbbenetes tényeket tár az olvasó elé arról, miféle ítéletek születnek napjainkban. Az Elorzott igazságban bemutatott több mint ötven ügy ismételten azt bizonyítja, hogy az egymásnak ellentmondó ítéletek, a törvénytelenségek özöne és a néha nyíltan rasszista, antiszemita ítélkezési gyakorlat a magyar bíróságok jellemzőjévé, napi rutinjává vált.

ELTÉKOZOLT FORRADALOM?
Ötven év múltán, amikor már az utca embere is úgy érzi, hogy '56-ról " mindent tud", lehet ugyan az eseményről újabb és újabb könyveket írni, de nehéz volna a róla kialakult képet lényegesen módosítani. Az itt olvasható munkának nem is ez a célja. Szerzőjét, aki a budapesti 1956-os Intézet egyik alapítója, a tények pontosításánál is jobban izgatja az a kérdés, hogy miért olyan bizonytalanok a mai magyar társadalom ötvenhattal kapcsolatos érzelmei. Hogy mi az, ami miatt a huszadik századi magyarságnak ez a legnagyobb cselekedete nemcsak hogy nem vált közös hagyománnyá, hanem mindmáig megosztja a közvéleményt...