Várnapló - Várvédy Tóbiás apród feljegyzései

Összefoglaló

Az Úr 1285. esztendejében játszódó Várnapló a tizenegy éves Várvédy Tóbiás kalandjait meséli el, aki Fövenyvárban az apródok izgalmas, ám olykor gyötrelmes életét éli. Reméli, hogy egy nap fegyverhordozó, sőt talán igazi lovag válik belőle. Míg Tóbiás elmeséli élete egy évének legfontosabb eseményeit, addig felfedezzük a vár minden szegletét, megismerhetjük, milyen volt az élet egy késő középkori várban, és azzal is, kik dolgoztak ott a várnagytól egészen az árnyékszék-tisztogató emberig. Tóbiás először vesz részt egy (nem túl dicsőséges) vadkanvadászaton, próbálja ki (kevés sikerrel) a nyilazás művészetét, de beszámol a lovagi torna izgalmairól (és borzalmairól) valamint a Nagyteremben elfogyasztott (túlságosan is) bőséges lakomáról. Ám a sok izgalom mellett olykor a tanulásból is kijut Tóbiásnak: "A káplán latint és az Írást tanítja nekünk … Márk azt súgta a fülembe, hogy a tanulás mindenütt pont ugyanilyen unalmas. A káplán észrevette, hogy sugdolózunk, és megvert érte… Később Márk elmondta, hogy a káplán télen többet üt minket. "Ez biztosan azért van - mondta -, mert az ütés felmelegíti a karját és a mi hátsó felünket is."