Műanyagadalékok zsebkönyve

Összefoglaló

Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 711 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-10-7253-3
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

TARTALOM
Előszó 19
Előszó a 2. német kiadáshoz 21
Előszó az 1. német kiadáshoz 22
Antioxidánsok 25
Bevezetés 25
Az antioxidánsok gazdasági jelentősége 26
Autooxidáció és az antioxidánsok hatásmechanizmusa 28
Neminhibiált autooxidáció 28
Inhibiált autooxidáció 30
Vegyületcsoportok 31
Az antioxidánsokkal szembeni követelmények 37
Kémiai tulajdonságok 38
Fizikai tulajdonságok 39
Az antioxidánsok vizsgálata 40
Modellrendszerek vizsgálata 40
Gyakorlati vizsgálati módszerek 41
Az antioxidánsok analitikája 43
Néhány műanyag stabilizálása a gyakorlatban 43
Polipropilén (PP) 44
Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) 51
Kis sűrűségű polietilén (LDPE) 56
Térhálósított polietilén 57
Poliolefinalapú, hőre lágyuló elasztomerek 58
Polisztirol (PS) 59
Sztirol-akrilnitril kopolimerek (SAN) 60
Ütésálló polisztrirol (SB) 61
Akrilnitril-butadién-sztirol kopolimerek (ABS) 63
Sztirolalapú, hőre lágyuló elasztomerek 68
Poliamid 6 és poliamid 66 71
Poliamid 11 és poliamid 12 74
Poli(metilén-tereftalát)ok (PETP és PBTP) 74
Poliészteralapú, hőre lágyuló elasztomerek 74
Hőre lágyulú poliuretán elasztomerek 77
Poliacetálok (POM) 78
Polikarbonátok (PC) 80
Az antioxidánsok kereskedelmi elnevezései és gyártói 81
Irodalomjegyzék 84
Fémdezaktivátorok 87
Bevezetés 87
A fémdezaktivátorok hatásmechanizmusa 88
A fémdezaktivátorokkal szembeni követelmények 89
Anyagcsoportok 90
A fémdezaktivátorok vizsgálata 93
A rézzel érintkező poliolefinek stabilizálásának gyakorlata 94
Polietilén 95
Polipropilén és kopolimerek 99
Fémdezaktivátorok mint kostabilizátorok töltött és erősített poliolefinekben 100
A fémdezaktivátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói 103
Irodalomjegyzék 103
Hőre lágyuló műanyagok fénystabilizátorai 105
Bevezetés 105
A műanyagok fotodegradációja 106
A napsugárzás ultraibolya-tartománya 107
A műanyagok bomlási mechanizmusai 109
A fénystabilizátorok hatásmechanizmusa 132
UV-abszorberek 133
Kvencserek 139
Hidroperoxidbontó stabilizátorok 142
Gyökfogók 143
A fotostabilizátorok vizsgálata 147
Öregítés laboratóriumi készülékekben (gyorsított időjárásállóság-mérés) 148
Öregítés szabadban (időjárásállóság-mérés természetes körülmények között) 149
A színezés hatása a fénystabilizátorok vizsgálatában 151
Fénystabilizálás a gyakorlatban 153
Polipropilén 154
Polietilén 161
Sztirolpolimerek 169
Poli(vinil-klorid) 171
Poliakrilátok 175
Poliuretánok 175
Polikarbonát 180
Poliacetál 181
Poliamidok 183
Poliészterek 186
A fénystabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói 186
Irodalomjegyzék 187
PVC-stabilizátorok 194
A PVC-stabilizátorok gazdasági és ipari jelentősége 194
A PVC hőkárosodása és hőstabilizálása 195
Hőkárosodás 195
A hőstabilizálás hatásmechanizmusa 199
A különféle termékek és ezek különleges, kémiai és feldolgozástechnikai tulajdonságai 204
Szerves ónstabilizátorok 204
Bárium/kadmium-stabilizátorok 210
Bárium/cink- és kalcium/cink-stabilizátorok 215
Ólomalapú stabilizátorok 217
Fémmentes stabilizátorok 224
Egyéb stabilizátorok 224
Kostabilizátorok 229
Alkalmazástechnikai irányelvek 229
Vizsgálati módszerek 229
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 235
A PVC-stabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói 237
Irodalomjegyzék 237
Lágyítók 251
Történeti áttekintés 251
Fogalommeghatározások 252
Minőségi követelmények 253
A lágyítók piaci helyzete 255
Bedolgozási módszerek 257
A lágyítók technológiai feladata 258
Oldó- és zselizálóhatás 259
A lágyítók hatása a keménységre 261
A lágyítók hatása a húzószilárdságra és a nyúlásra 262
A lágyítók hatása a hidegállóságra 264
A lágyítók hatása az elektromos tulajdonságokra 265
A lágyítóválaszték 268
Ftálsav-észterek 269
Foszforsav-észterek 269
Az adipin-, az azelain- és a szebacinsav észterei 278
Zsírsav-észterek 278
Epoxidált zsírsav-észterek 279
Citromsav-észterek 279
Az ecetsav, a propionsav és a vajsav észterei 280
Az etil-vajsav és az etil-hexánsav észterei 280
Glikolsav-észterek 280
Poliészterek (polimer lágyítók) 280
Klórozott szénhidrogének (klórparaffinok) 281
Szénhidrogének 281
Benzoesav-észterek 282
Trimellitsav-észterek 282
Szulfonsav-észterek és szulfamiok 282
Alkoholok, éterek, ketonok 283
Abietinsav-észterek 283
A lágyítók rövidítése a DIN 7723 szerint 283
A lágyítók kereskedelmi elnevezései és gyártói 292
Irodalomjegyzék 292
A hőre lágyuló műanyagok csúsztatói és hasonló segédanyagai 293
Bevezetés 293
A csúsztatók és alkalmazásuk a műanyag-feldolgozásban 293
A csúsztatók műszaki-gazdasági jelentősége 294
A csúsztató szerkezete és hatásossága 296
A csúsztatóhatás mechanizmusa 297
Anyagcsoportok és összetétel 303
A csúsztató és a műanyag 305
A csúsztatók vizsgálata 315
A csúsztatók anyagjellemzőinek vizsgálata 316
A csúsztatóhatás vizsgálata műanyagokban 316
A hőre lágyuló műanyagok hasonló segédanyagai 326
Formaleválasztók 326
Tapadást gátló (slip), tapadást elősegítő (antislip) és összetapadást gátló (antiblock) segédanyagok 327
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 328
A csúsztatók és a hasonló feldolgozási segédanyagok elnevezései és gyártói 329
Irodalomjegyzék 331
Nagymolekulájú PVC-feldolgozási segédanyagok 332
A PVC-keverékre vonatkozó alapismeretek 332
Általános tudnivalók 332
A PVC-feldolgozáshoz felhasználható nagymolekulájú segédanyagok történeti fejlődése 332
Leírás 333
Meghatározás 333
Hatásmód 333
Fiziológiai szempontok 341
Jellemzés 342
Termékcsoportok 342
Alkalmazás 344
Általános tudnivalók 344
Feldolgozási eljárások 345
Előkészítés 348
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 348
A PVC-feldolgozási segédanyagok elnevezései és gyártói 349
Irodalomjegyzék 349
Hőre lágyuló műanyagok ütésállóságának javítása nagymolekulájú adalékokkal 350
Bevezetés 350
Ütésállóság-javítók (Szívósságnövelők) - szerkezeti és elméleti kérdések 352
Ütésálló poli(vinil-klorid) 353
A PVC ütésállóság-javító adaléanyagai 354
Az ütésálló PVC morfológiája 354
A PVC módosítása poliakrilátokkal 360
A PCV módosítása akrilkaucsukokkal 363
A PVC módosítása klórozott polietilénnel 364
A víztiszta PVC-termékek módosító anyagai 365
Átlátszó és áttetsző ütésálló polisztirol 370
Az opálos, ill. áttetsző PVC-termékek módosító anyagai 371
Az ütésálló PVC felhasználási területei 371
Polisztirol és sztirolkopolimerek 372
Ütésálló polisztirol (S/B) és rokon hőre lágyuló műanyagok 372
Átlásztó és áttetsző ütésálló polisztirol 372
ABS polimerek 372
Időjárásálló, elasztomerrel módosított SAN kopolimerek 374
AES polimerek 375
ACS polimerek 375
Az ütésálló polisztirol és az ABS alkalmazási területei 375
Elasztomerekkel módosított polipropilén 376
Az EPDM-mel módosított PP alkalmazási területei 378
Ütésálló poliamidok 378
Az ütésálló PA alkalmazási területei 380
Összefoglalás 380
Irodalomjegyzék 382
Töltő- és erősítőanyagok 383
Bevezetés 383
A töltő- és erősítőanyagok hatásának elmélete 383
A töltött, ill. erősített műanyagok tulajdonságai 384
A töltőanyagok alkalmazásának feltételei hőre lágyuló műanyagokban 386
A töltő- és erősítőanyagok gazdasági jelentősége 386
A töltő- és erősítőanyagok ismertetése 391
Kalcium-karbonát 391
Szilikátok 394
Szilikátok 407
Bárium-szulfát - súlypát 407
Egyéb ásványi töltőanyagok 408
Fémek és fém-oxidok 408
Szén 409
Pehely formájú töltő- és erősítőanyagok 410
Újonnan kifejlesztett szervetlen rövid szálak 410
Szerves töltő- és erősítőanyagok 411
Szintetikus erősítőszálak 412
Nagy szilárdságú és hőállóságú szálak 415
Töltő- és erősítőanyagok alkalmazása hőre lágyuló műanyagokban 415
Polietilén 421
Polipropilén (PP) 423
Polibutén 423
Poliizobutilén 423
Etilén - vinil-acetát kopolimerek 424
Poli(vinil-klorid) (PVC) 424
Fluortartalmú polimerek 427
Poliacetál 431
Polisztirol (PS) 434
Poliamidok (PA) 435
Poli(etilén-tereftalát) és poli(butilén-tereftalát) (PETP és PBTP) 439
Polikarbonát (PC) 441
Poli(fenilén-oxid) 443
Poli(fenilén-szulfid) 444
Poliszulfonok, poli(éter-szulfon)-ok 444
Poli(metil-metakrilát) (PMMA) 444
Cellulóz-észter 445
Összefoglalás 445
A töltő- és erősítőanyagok kereskedelmi elnevezései és gyártói 445
Irodalomjegyzék 450
A hőre lágyuló műanyagok színezőanyagai 451
Pigmentek és színezékek 451
Fizikai-kémiai alapok 451
Színezőanyagok 459
Szervetlen színes pigmentek 461
Szerves színes pigmentek 464
Szervezési technológia 484
Bevezetés 484
A kiválasztás szempontjai 484
Diszpergálás 484
Kiszerelési formák, pigmentkészítmények 488
Színezési eljárások 490
A PVC színezése 494
A poliolefinek színezése 497
A sztirolpolimerek színezése 500
Poliamidok, polikarbonát 503
Poliuretán 503
Műszaki műanyagok 503
Általános tudnivalók 503
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 503
A pigmentek gyártói Nyugat-Európában 503
Irodalomjegyzék 506
A hőre lágyuló műanyagok égésgátlása 508
Általános tudnivalók 508
Az égésgátlók gazdasági jelentősége 509
Az égésgátlás elmélete 510
A halogénvegyületek hatásmechanizmusa 511
A foszforvegyületek hatásmechanizmusa 512
Halogén - antimon szinergizmus 512
Vizsgálati módszerek 512
Műszakilag fontos égésgátlók 513
Klórtartalmú vegyületek 517
Brómtartalmú vegyületek 517
Foszfortartalmú vegyületek 518
Szinergetikus anyagok 521
Füstcsökkentő adalékok 522
Az égésgátló hőre lágyuló műanyagok alkalmazási területei 522
Példák égésgátolt hőre lágyuló műanyagok összetételére 523
Nagy sűrűségű polietilén (HDPE) 524
Kissűrűségű polietilén (LDPE) 525
Polipropilén 526
Lágy PVC 527
Polisztirol 527
ABS 529
Poliamidok 529
Telített poliészterek 531
Polikarbonátok 534
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 534
Az égésgátlók kereskedelmi elnevezései és gyártói 535
Irodalomjegyzék 536
Antisztatikumok 536
A statikus feltöltődés 536
Megjelenési formák 537
A statikus feltöltődés megakadályozása 538
Antisztatikumok kémiai felépítése 538
Belső antisztatikumok 538
Külső antisztatikumok 540
Az antisztatikumok hatásmechanizmusa 540
A felületi vezetés növelése 543
A térfogati vezetés növelése 544
Alkalmazási kérdések 544
A műanyagba való bedolgozás 546
Felhordás a felületre 546
Az antisztatizáló hatás mérése 547
A feltöltődés mérése 547
A felületi ellenállás mérése 547
A felezési idő és a felületi ellenállás összefüggése 548
Felhasználási terület 549
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 550
Az antisztatikumok kereskedelmi elnevezései és gyártói 550
Irodalomjegyzék 551
Optikai fehérítők 552
Bevezetés 552
Az optikai fehérítő fogalmának meghatározása 552
Követelmények 554
Anyagcsoportok 556
Bedolgozás és alkalmazási formák 556
Kiválasztás 557
Alkalmazási példák 558
Poli(vinil-klorid) 559
Polisztirol, sztirolkopolimerek 559
Polikarbonát 560
Poliuretán 560
Poliolefinek 561
Az optikai fehérítők vizsgálata 561
A fehérítőhatás 561
Fényállóság 563
Migráció, kivirágzás 563
Az optikai fehérítők kereskedelmi elnevezései és gyártói 564
Irodalomjegyzék 564
Biostabilizátorok 565
A műanyagok biológiai lebomlása 565
Alapismeretek 566
A biológiai lebomlás megjelenési formái 567
A biostabilizátorok alkalmazási területei 568
Biostabilizátorok 568
Fogalommeghatározás 568
Követelmények 569
Anyagcsoportok 570
A biostabilizátorok kiválasztása és vizsgálata 571
Toxicitás 577
A biostabilizátorok toxicitása 577
A biostabilizátort tartalmazó termékek toxicitása 577
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 578
Új biostabilizátorok 578
A biostabilizált termékek mennyiségi növekedése 578
Vizsgálati előírások 578
A biostabilizátorok kereskedelmi elnevezései és gyártói 579
Irodalomjegyzék 579
Kémiai hajtóanyagok 581
Műszaki és gazdasági helyezet 581
Bevezetés 581
A kémiai hajtóanyag 581
Termékcsoportok és hatásmechanizmusok 584
Azovegyületek 584
Hidrazilszármazékok 589
Szemikarbazidok 592
Tetrazolok 594
Benzoxazinok 594
Az alkalmazott kémiai hajtóanyagok jellemzői 594
A kémiai hajtóanyagok vizsgálata 595
További kilátások és technológiai fejlődési irányok 596
A kémiai hajtóanyagok kereskedelmi elnevezései és gyártói 596
Irodalomjegyzék 598
Szerves peroxid térhálósítók 600
Bevezetés 600
Követelmények 601
Alkalmazási területek 601
A peroxidok felosztása 603
Hidroperoxidok 603
Alkil-peroxidok 603
Perészterek 604
Diacil-peroxidok 605
Peroxiketálok 605
A peroxidok jellemzői 606
Aktívoxigén-tartalom 606
A felezési idő meghatározása 606
A peroxidok kiválasztása 608
A peroxidok és a műanyagok gyökös reakciói 609
A peroxidbomlás gyökös mechanizmusa 610
A képződött polimer gyökök lehetséges reakciói 611
A térhálósítási reakció inhibiálása a levegő oxigénjével 617
A keverék alkotóelemeinek hatása a térhálósítási reakcióra 618
Töltőanyagok 618
Lágyítók, extenderolajok 618
Antioxidánsok 618
Hajtóanyagok 618
Koagensek 619
Tapadásjavító peroxidok 619
A peroxiddal térhálósított polietilének és etilén - vinil-acetát kopolimerek fejlődési iránya 620
Biztonsági szempontok 620
Stabilizálás 620
Termikus stabilitás 621
Gyúlékonyság és éghetőségi tulajdonságok 622
A szennyeződések hatása 622
Fiziológiai tulajdonságok 623
A szerves peroxidok kereskedelmi elnevezései és gyártói 623
Irodalomjegyzék 623
A kristályos polimerek gócképzői 628
Apolimerek kristályosodása 628
A gócképzővel szembeni követelmények, anyagcsoportok 630
A gócképzők hatékonyságának jellemzése 630
A gócképzők hatása a műanyagok tulajdonságaira 632
A poli(etilén-tereftalát) (PET) gócképzői 632
A poliamidok gócképzői 633
A polipropilén (PP) gócképzői 635
A polietilén (PE) gócképzői 638
A polibitulén (PB) gócképzői 638
Irodalomjegyzék 638
A műanyagadalékok üzemegészségügyi és élelmiszer-higiéniai szempontjai 639
Bevezetés 639
Üzemegészségügy 640
A feladat megfogalmazása 640
Az akut toxicitás vizsgálata 641
A krónikus toxicitás vizsgálata 643
A használati cikkek adalékai 645
Bevezetés 645
A műanyag élelmiszer-csomagolás adalékanyagaival kapcsolatos alapvető problémák 646
Az adalékok migrációja 646
Toxikológiai vizsgálatok 652
Az élelmiszer-csomagolásra alkalmazható műanyagokkal kapcsolatos számítások 655
Az élelmiszer-csomagoló anyagok adalékaira vonatkozó engedélyek fajtái 658
Az engedélyezési eljárás az egyes országokban 661
Költségek 662
A leggyakoribb toxikológiai fogalmak meghatározása 664
Irodalomjegyzék 665
Keverékek készítése (kompaundálás) és a hőre lágyuló műanyagok előkészítése a feldolgozásra 666
Keverékek készítése 666
Bevezetés 666
Az adalékok csoportosítása 666
Keverékkészítés (kompaundálás) 668
A feldolgozási folyamatok rendszerelemzése) 669
A PVC mofrológiájának hatása a keverékkészítés során 674
Adalékokat tartalmazó hőre lágyuló műanyagok előkészítése a feldolgozásra 680
Bevezetés 680
Az adalékok bedolgozásának lehetőségei 680
Hibalehetőségek az előkészítés során 688
Távlati kilátások és a műszaki fejlődés irányai 690
Irodalomjegyzék 691
Az európai KGST-országokban és Jugoszláviában előállított műanyagadalékok 692
A Magyarországon előállított műanyagadalékok 692
A Csehszlovákiában előállított műanyagadalékok 693
A Lengyelországban előállított műanyagadalékok 695
A Német Demokratikus Köztársaságban előállított műanyagadalékok 696
A Romániában előállított műanyagadalékok 698
A Szovjetunióban előállított műanyagadalékok 698
A Jugoszláviában előállított műanyagadalékok 700
A könyvben idézett külföldi és nemzetközi szabványok magyar megfelelői 701