A torzó tekintete

Összefoglaló

Végh Attila eddig megjelent filozófiai esszékötetei mind arról tanúskodnak, hogy a szerzőt az emberi léttapasztalat nyelvi megragadhatósága érdekli. Célja – ha körülhatárolható ez egyáltalán – létezésünk alapkérdéseinek föltárása. Ennek érdekében az ókorra tekint vissza, megpróbálja szólásra bírni a görög hagyományt. Saját bevallása szerint a legboldogabb akkor volna, ha az olvasó maga válaszolná meg – talán öntudatlanul is – a kérdést: mi közöm nekem ma mindehhez?A torzó tekintete Rilke híres versére utal, melyben Apollón fej nélküli szobra azt közli velünk, hogy életünket meg kell változtatnunk, ha azt akarjuk, hogy méltó legyen a létről való gondolkodás hagyományához. A költő-filozófus szerző többek között a mitikus gondolkodás mibenlétét és relevanciáját, a természet és a táj hermeneutikáját, a görög drámatörténet és esztétika ontológiai vetületeit, a művészet igazságát, Hamvas Béla görögségképét, a katarzis létrejöttét vizsgálja. A kép, amely az olvasóban kialakul, mégsem kaleidoszkópszerű törmelékrajz. Ha elmondható volna, hogy mi az, ami ehelyett az olvasó elméjében kirajzolódik, akkor ezt a könyvet nem volna érdemes elolvasni.