A költői kép szemiotikai és irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben (Erdélyi Tudományos Füzetek 252.)

Összefoglaló

Bevezetés
A tanulmány tárgya és célja
A vizsgálat történetéből
Elméleti alapozás
A vizsgálat módszeréről
A kötet szerkezete

I. A költői kép fogalma
1. Eltérések a képfogalom értelmezésében. Általános helyzetrajz
2. Trópus és figura
2.1. Általános összehasonlítás
2.2. A szókép és az alakzat elhatárolási kísérletei
3. A metafora. Névátvitel és/vagy azonosítás
3.1. A metafora mint átvitel
3.2. A metafora mint azonosítás
4. Metafora és hasonlat

II. Nyelvészeti képelméletek
1. Strukturalista képelmélet
2. Generatív grammatikai képelmélet
3. Szemiotikai képelmélet
4. Szövegtani képelmélet
5. Kognitív nyelvészeti képelmélet
6. Összegzés
6.1. A kép terminus jelentései
6.2. A képfogalom fontosabb szemiotikai vetületei
6.3. Tudati művelet és nyelvi forma viszonya szemiotikai szempontból. A referenciális kép

III. Költői képstruktúrák irányzati vizsgálata a két világháború közti magyar költészetben
1. Az irányzatiság alapkérdései
2. Az avantgárd költészet képi vizsgálatának általános kerete
3. Az expresszionizmus
3.1. Irányzati sajátosságok és költői képalkotás
3.2. Barta Sándor: Az univerzum dicsérete. Egy expresszionista vers képi szerveződésének áttekintése
3.3. Expresszionista költői képi struktúrák
4. A szürrealizmus
4.1. Irányzati sajátosságok és képalkotási technika
4.2. A szürrealizmus és a nyelv
4.3. Szürrealizmus - valóság - metafizika
4.4. József Attila: Én dobtam. Egy szürrealista vers képi szerveződésének áttekintése
4.5. A szürrealista kép és a szabad képzettársítás
4.6. Szürrealista képi struktúrák
5. A Tárgyias-intellektuális irányzat
5.1. Irányzati sajátosságok és költői képalkotás
5.2. József Attila: Határ. Egy tárgyias-intellektuális stílusú vers képi szerveződésének áttekintése
5.3. Az irányzat képtipológiájának alapelvei
5.4. A tárgyias-intellektuális irányzat költői képi struktúrái

IV. Összefoglalás. Kitekintés