Logika - (Negyedik átdolgozott és bővített kiadás

Összefoglaló

TARTALOM
Előszavak 9
A logika tárgya és módszere 31
A logika tárgya 31
A logika módszere (Formális logika és dialektikus logika) 34
Dialektrika, dialektikus logika, ismeretelmélet 41
A logika tárgyköre és felosztása 46
A gondolkodás alaptörvényei (Logikai alapelvek) 51
Az azonosság elve (törvénye) 52
Az azonosság elve a formális logikában 52
Engels az azonossági elvről 53
Az azonossági elv korszerű, tudományos értelmezése 56
Azonossági elv, társadalmi valóság, hamis azonosítás 62
A nem-ellentmondási elv (törvény) 67
Az ellentmondási (nem-ellentmondási) elv Aristotelesnél 67
A nem-ellentmondási elv és a dialektika 71
A nem-ellentmondási elv pedagógiai, gyakorlati jelentősége 77
A nem-ellentmondási elv és a logikai formalizmus 78
A hamis ellentmondások, hamis ellentétbehelyezések 81
A kizárt harmadik elve 85
A kizárt harmadik elvének hagyományos és dialektikus értelmezése 85
A kizárt harmadik elve és az úgynevezett nem-aristotelesi logika 91
Az elégséges alap elve (törvénye) 93
Munka, nyelv és gondolkodás 97
Nyelv és gondolkodás 97
Munka és gondolkodás 105
Nyelvtan és logika 109
Pedagógiai következtetések 111
Formális logika, matematikai logika, logisztika és logikai kalkulus 112
A formális logika 112
A matematikai logika 118
A logisztika 122
A logikai kalkulusról 125
A példák kérdése 130
Egyes megjegyzések 133
Implikáció 133
Kibernetika 135
A fogalom 137
A fogalom fogalma 138
Érzet, képzet, fogalom 141
A tárgyak jegyei és a fogalom ismertetőjegyei 145
A fogalom tartalma és terjedelme 148
A fogalom tartalmának és terjedelmének viszonya 151
A fogalmak osztályozása 153
A fogalmak viszonyai 163
Pozitív és negatív fogalmak 167
Fogalom és valóság 170
A történeti mozzanat a fogalmak dialektikájában 177
A kategóriák 180
A meghatározás 185
A meghatározás szabályai 187
A meghatározás különböző fajtái 188
A meghatározás jelentősége 190
A hibás meghatározás 192
A meghatározások változó, történeti jellege 194
Az ítélet 197
Az ítéletről általában 197
Fogalom és ítélet. Szó és mondat 200
Igaz és hamis ítélet 204
Az ítéletek felosztása 205
Az ítéletek terjedelmük szerint 206
Állító és tagadó ítéletek 210
Az ítéletek viszonyaik szerint 222
Az ítéletek módozat (modalitás) szerint 225
Az ítéletek közötti viszonyok 226
Az ítélet dialektikája 227
A következtetés 230
Átmenet az ítéletből a következtetésbe. Közvetlen és közvetett következtetések 230
A szillogizmus fogalma 235
A szillogizmus szerkezete 237
A szillogizmus axiomája 239
A szillogizmus szabályai 240
A szillogizmus alakzatai (figurái) 244
A szillogizmus módozatai 246
A szillogizmus alakzatainak és módozatainak tudományos jelentősége 249
Feltételes szillogizmus 252
A diszjunktív (szétválasztó) szillogizmus 254
Rövidített szillogizmusok ("entiméma" és "epicheiréma") 257
Összetett szillogizmus (poliszillogizmus) 259
Foglalat 261
A marxizmus-leninizmus a következtetésről 262
Nem szillogisztikus következtetések. Az induktív következtetésekről általában 269
Az úgynevezett teljes indukció 272
A nem-teljes indukció 274
Egyszerű felsorolás útján nyert induktív következtetés 276
Az indukció tudományos alkalmazása 278
Indukció és okság 279
Hibás induktív következtetések 282
A dedukció és az indukció kapcsolata 285
Az analogikus következtetésről általában 294
Az analogikus következtetés szerepe a tudományban 297
A hamis analógia 306
A hipotézis 310
A hipotézis fogalma 310
A hipotézis a tudomány történetében és a hipotézis logikája 312
Hipotézis és igazság a természettudományban 315
Hipotézis és társadalomtudomány 319
A hipotézis szabályai 322
A bizonyítás 325
A bizonyítás fogalma 325
A bizonyítás logikai elméletének történetéhez 327
A bizonyítás szerkezete 328
Deduktív és induktív bizonyítás 330
Egyenes és közvetett bizonyítás 335
Bizonyítás és axiómák 336
A bizonyítás szerepe a különböző tudományokban 340
A bizonyítás és a gyakorlat 342
Bizonyítási szabályok - hamis bizonyítás 343
A cáfolat 352
Foglalat 355
Ismeretelméleti alapfogalmak (kategóriák) 359
Mi az ismeretelmélet? 359
A materialista ismeretelmélet rövid története 365
A materializmus ismeretelméleti alaptétele 368
A materialista ismeretelmélet továbbfejlesztése a dialektikus materializmus által 370
A gyakorlat ismeretelméleti szempontból 376
A visszatükrözési elmélet és a dialektika 377
A visszatükrözés a társadalmi megismerésben 378
A szubsztancia 381
Az anyag filozófiai fogalma. A fizika új eredményei a dialektikus materializmus megvilágításában 383
Ok és okozat 386
Törvény és törvényszerűség 389
A módszertan egyes kérdései 392
A módszer dialektikus felfogása 392
A módszertani dualizmus bírálata 398
Osztályozási eljárások 401
A tudományok osztályozása 406
Analízis és szintézis 415
FÜGGELÉK
Materializmus és "fizikai" idealizmus. (A "fizikai" idealizmus bírálata) 423
A helyzet 423
A szubjektum és objektum kérdése 431
Ismertetés - tájékoztatás 431
A megfigyelés behatása a tárgyra 434
A fizikai idealizmus alany-tárgy felfogásának bírálata 440
A dialektikus materializmus felfogása az alany és tárgy viszonyáról 441
A mérőeszköz és a tudat hamis azonosítása - a fizikai idealizmus új "felfedezése" 442
A kvantumelméleti idealizmus salto mortaleja 446
Valami a klasszikus fizikáról és a materializmusról 449
"Van-e értelme" az objektív anyagi világ létezésének? 450
Az anyaghullám értelmezéséhez 454
A fizikai idealizmus és agnoszticizmus 459
A fizikai idealizmus mint indeterminizmus 472
Determinizmus és indeterminizmus 472
Okság 477
A fizikai idealizmus mint fideizmus 486
Ellentmondásmentes-e a komplementaritási elv? 493
Előszó Werner Heisenberg "A mai fizika világképe" című művének magyar kiadásához 500
Az ellentmondás felfogása Hegel "Logiká"-jában 504
NÉVMUTATÓK ÉS IRODALOMJEGYZÉK
Névmutató 525
Tárgymutató 533
Irodalomjegyzék 539
A marxizmus-leninizmus klasszikusai 539
Logikai irodalom 540
Egyéb tudományos és filozófiai irodalom 541
Szépirodalmi művek 543
Folyóiratok és újságok 543