Saint-Simon herceg Emlékiratai - Saját kép.

Összefoglaló

Louis de Rouvroy, Saint-Simon hercege. (1675. január 16. – 1755. március 2.) XVIII. századi emlékirat-író. Emlékiratai XIV. Lajos udvarának és korának főbb eseményeit és szereplőit mutatják be. Távoli őse a filozófus Saint-Simonnak. Saint-Simon herceg az udvari nemesség tagja volt. Az udvari nemesség a XVII. századi francia abszolút monarchia nagy találmánya volt az arisztokrácia kontrollálására. XIV. Lajos az ellene fellázadó arisztokraták vezette Fronde-felkelés hatására ugyanis úgy döntött, hogy átteszi székhelyét a Louvre-ból Versailles-ba, a rendi követelésekkel ténylegesen vagy potenciálisan fellépő főurakat pedig az udvarba csalogatta, vagy kényszerítette, hogy így állandóan szem előtt legyenek. A távolmaradókat könnyen a király méltóságának megsértésével vádolhatták. Az uralkodó maga pedig szigorú szertartásrendhez kötve teljesen nyilvánosan élte életét, amelynek nyilvános eseményein szintén ajánlatos volt mindenkinek részt vennie. A nemesség itt politikai hatalmától és bázisaitól megfosztva élénk társasági életet élt: a XVIII. század elején 942 családnak volt bejárása az udvarhoz, 1787-ben pedig 4000 Versailles-ban tartózkodó nemesi személyt tartottak nyilván. Saint-Simon herceg jórészt ebben a környezetben élte le életét. Helyzetét nehezítette, hogy egy idő után kegyvesztett lett, de nem hagyhatta el Versailles-t. A korszak és az udvar életét, lefojtott, nyomasztó, intrikákkal teli és kicsinyes légkörét a magyar olvasó a herceg emlékiratai mellett a csaknem kortárs Pierre Ambroise François Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című könyvéből és az ebből készült nagysikerű filmből ismerheti. A krónikás, Saint-Simon, jelentős szerepet játszott Franciaország bel- és külpolitikájában, kivette részét az udvar belső hatalmi harcaiból és intrikáiból; emlékirataiban leplezetlenül szól mindenről és mindenkiről: a Napkirályról és Madame de Maintenonról, az orléans-i hercegről és a kalandor természetű Dubois bíborosról, II. Rákóczi Ferencről és V. Fülöp spanyol királyról, Law bankárról és Racine-ról; szentekről és gazemberekről, diplomáciai sikerekről és kudarcokról, a spanyol konyháról és az enyhén szólva furcsa francia menyegzői szokásokról. Műve kora udvari életének enciklopédiája: történészek számára is becses beszámolók, mulatságos és jellegzetes pletykák, anekdoták, arcképek gyűjteménye. Kötetünk a memoárirodalom e monumentális, tízezer oldalas remekművének legszínesebb részleteivel ismerteti meg az olvasót. Ismertető/ízelítő: "Belelapozás".