Vissza az egész... kisregények

Összefoglaló

Az író vallomása:
"Pontosan negyven esztendősen adom e kötetet az Olvasó kezébe azzal a reménnyel, hogy nem dobja félre az első oldalak után, hiszen minden fontosat igyekszem elmondani három kisregényemben. Sokan megkérdezték tőlem, miről szólnak az írásaim, de soha nem tudtam „felmondani” a tartalmat. Éppen ezért egyesek „kulcsokat” Ajánlja ezt a könyvet ismerősének, barátjának. sejtettek bennük az életemhez, amely, bevallom, lázas, forgatagos és többször szomorú is volt eddig. Mégsem kulcsok ezek az írások, de nem is kitalált mozzanatokra épülnek, Ehhez a könyvhöz leggyakrabban az alábbiakat választják vásárlóink: mindegyiknek ma is élő főhőse van, s mindenik főhős megvívta a maga harcait úgy, ahogy megírtam. Szeretem a pokoljáró bátrakat, akik saját bőrüket sem féltik, csak azért, mert alapvetően tisztességesek, s a teljes élet harmóniáját kutatják. Vidéki vagyok, születésem és lakhelyem szerint ma is győri. Újságírással és a tanári katedrán kerestem a kenyeremet, jelenleg a Magyar Hírlap Győr-Sopron megyei tudósítója vagyok. Napilapokban, folyóiratokban és antológiákban szerepeltem eddig, 1976-ban nívódíjat kaptam Győr-Sopron megye tanácsától. Tereimről csak annyit: szeretnék jó, hasznos és szép könyveket írni." „Írásaim szubjektív és tömör enciklopédiái szeretnének lenni élményeimnek, az elmúlt két évtized magyar valóságának. Vívódások, szerelmek, bukások és feltápászkodások egyéni szenvedéseit és a mögöttük meghúzódó társadalmi hátteret igyekeztem felderíteni” – vallja a szerző három kisregényéről, melyekben a magyar valóságnak főként egy szeletét, a vidéken élő értelmiségiek sorsát, gondjait, kudarcait és helyzetét igyekszik megmutatni. Hősei tanárok, muzeológusok, építészmérnökök. Ábrázolásmódja az ironikus-önironikus és a kissé érzelmes hangvétel határmezsgyéjén lebeg.