A sport krónikája

Összefoglaló

Hol ​és mikor dobta el az első kődarabot az ember játékból, a másikkal vetélkedve, s nem azért, hogy leüssön vele egy menekülő kis állatot – nem tudjuk. De az bizonyos, hogy ez már sportmérkőzés volt, játék, amelyben öröme telt.
Az ősember és a természeti népek sportszerű versenyeitől, ünnepségeitől vezetett az út a magaskultúrák sportágain, az egyiptomi fáraók szent futásán, a mezopotámiai uralkodók nagy vadászatain, a kocsiversenyeken induló római caesarokon, a középkori lovagi tornákon és a XIX. század testkultúra mozgalmain át a modern olimpiák újjászületéséig. S mindezt mennyi szívdobogtató győzelem és tragédia kísérte!
Az első újkori olimpiát 1896-ban rendezték meg Athénben – nem egy sportoló utcai ruhában, a napszúrás elől fejére kötött zsebkendővel futott, lőtt célba, s amikor a kerékpáros maratonin az egyik versenyző biciklije „nyolcast” kapott, a tömegből odanyújtott kölcsön gépen folytatta útját – és második lett! Se szeri, se száma a kezdeti idők ehhez hasonló, kedves történeteinek. S érdekes azt is megtudnunk, mikor használtak először bokszkesztyűt a szorítóban, ki találta fel a stopperórát, mikor avatták fel Pest-Budán az első uszodát, s minden köszönhető az 1952-es helsinki olimpia magyar éremesője?
A Krónika-sorozat új kötete érdekes leírásokkal, izgalmas események felidézésével, színes és fekete-fehér, archív képek ezreivel, több mint 1000 oldalon tárja az olvasó elé a sport és a játék világtörténetét, melyben nekünk, magyaroknak oly tisztes rész jutott.
A függelék pedig az olvasó személyes archívuma lesz. A sportot a számok tükrében feldolgozó 163 oldal – hazánkban először – egy évszázad magyar és nemzetközi eredményeit, rekordjait közli csaknem minden sportágban. S most hadd álljon itt egy találó mondás: a sport a legfontosabb mellékes dolog a világon. Könyvünk átlapozása után biztosan egyetért ezzel…