Die Parler und der schöne Stil 1350-1400 Band 1-2 Europäische Kunst Unter den Luxemburgen

Összefoglaló

A Parlerek és a szép stílus egy monumentális művészettörténeti kiállítás és az ahhoz kapcsolódó többkötetes katalógus címe, amelyet 1978-ban adtak ki Kölnben, Anton Legner szerkesztésében.
Ez a mű a késő gótika egyik legfontosabb forrásmunkája, és a következő fő témákat öleli fel:
1. A Parler család
A kötetek központi alakjai a Parler építész- és szobrászdinasztia tagjai (különösen Peter Parler). Ők határozták meg a korszak arculatát olyan remekművekkel, mint a prágai Szent Vitus-székesegyház vagy a schwäbisch gmündi templom. Munkásságukkal a kőfaragást és az építészetet új, realista, mégis elegáns irányba terelték.
2. A „Szép stílus” (Schöner Stil)
Ez a fogalom a 14. század végének európai művészetére utal (gyakran nemzetközi gótika néven is ismerik). Jellemzői:
Lágy stílus: Finoman omló, S-alakú redőkbe rendeződő ruházatok.
Érzelmesség: Lírai, néha melankolikus arckifejezések (például a „Szép Madonnák” szobrainál).
Udvari elegancia: Arisztokratikus finomság, amely Prágából kiindulva egész Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt.
3. Történelmi háttér
A mű a Luxemburgi-ház (különösen IV. Károly császár) uralkodása alatti művészeti virágzást mutatja be. Ez a korszak Magyarország számára is kulcsfontosságú, hiszen Luxemburgi Zsigmond királyunk idején a magyar udvar is szoros kapcsolatban állt a prágai művészeti központtal.
A kiadvány általában 3 vastag kötetből áll, és a mai napig alapműnek számít mindenki számára, aki a gótikus szobrászatot vagy építészetet tanulmányozza.