Téli méhek balladája

Összefoglaló

Kiásott versek
(Előszó helyett)
Megszülettek és némák maradtak
Bakancsok sárba taposták őket.
Kalászok, mit le nem arattak,
Nem lettek kenyérré sohasem.

Nem szóltak másnak csak nekem,
A nagy mezőkhöz szavuk el nem ért.
Megszülettek, s eltemettem őket,
Hogy kiáshassam egy új világban majd.

Megöltem őket egy új életért.
Titokban éltek, sírhantok alatt,
Fölöttük halál s éjszaka haladt,
És mégis néha fehér templomokban
Egy árva népnek adtak biztatást.

Idők küszöbén arcok változásán
Derengő ködben most kiásom őket.
Csalódott reggel furcsa borulásán
Sápadt arcukat újra meglelem.
Fakult sorokban régi tüzek égnek,
Hirdetik most is: vége lesz az éjnek
S a vad világon győz a Kegyelem.