MINDENKINEK: A RENDSZERVÁLTÁS GAZDASÁGPOLITIKÁJA

Összefoglaló

1991 februárjában a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiadta e sorok írójának könyvecskéjét "Készül a magyar gazdasági csoda?" címmel. Ennek előszavában a következőket lehetett olvasni: „E könyv címe szándékosan kétértelmű. Lehet maró gúnyként, s lehet óvatos jövendölésként értelmezni. Az előbbit fogják választani azok, akik feltételezik, hogy gazdaságpolitikánk minősége megmarad az eddigi szirtvonalon, amelyet bizony a jó szándékon kívül a tünetkezelés, mulasztások, eseményekre reagáló improvizálás, átfogó koncepció hiánya, sőt néha a szakértelemhiány is jellemzett. Ebben az esetben a gazdaság tovább döcög majd kisebb-nagyobb válságok közepette azon az úton, amelyre négy évvel ezelőtt rálépett. Még inkább áll ez arra az esetre, ha romlik a gazdaságvezetés színvonala elodázás, cselekvéshiány, tapogatózás és dilettantizmus következtében, hiszen ez záros határidőn belül teljes zűrzavart eredményezhet. Azok azonban, akik ismerik az ország adottságait és feltételezik hogy az új kormányzat halogatás és tétovázás nélkül, átfogó koncepció keretében, eréllyel és szakértelemmel lát hozzá gazdasági feladatainak megvalósításához, inkább a második értelmezés felé fognak hajlani. Annyi bizonyos, hogy két-három éven belül e könyv címe teljesen egyértelművé válik - vagy így, vagy úgy." Egyértelművé is vált - negatív értelemben. Teljes zűrzavar ugyan nem támadt, de lett olyan méretű gazdasági válság, amelyre 1991 elején még gondolni sem mert senki. A válság felülmúlta a harmincas évek nagy gazdasági válságát, nyolc év leforgása alatt kiesett három teljes év termelése, a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok életszínvonala több mint húsz százalékkal csökkent, megszűnt a munkahelyek 28 százaléka... E korszak jelszava az „Európához" való felzárkózás, gyakorlata az „Európától" való egyre növekvő gazdasági eltávolodás volt, hisz mialatt a magyar gazdaság hanyatlott, „Európa" gazdasága fejlődött. (Ez minden bizonnyal az egyik magyarázata az Európai Unióba való felvétel halogatásának.) 1997-ben beindult a gazdasági fejlődés, s 2001-ben, amikor e sorokat írjuk, a gazdaság már negyedik éve erőteljesen, egészségesen, lehetőségeit kihasználva fejlődik. A fellendülés azonban, mint látni fogjuk, nem magyarországi tényezők hatására, hanem azokon kívül álló okokból következett be. Azok a tényezők, sajátosságok, fogyatékosságok, amelyek a válságot okozták, máig is léteznek, s így fennáll a lehetősége annak, hogy újabb válságok vagy legalábbis gazdasági visszaesések okozóivá váljanak

Tartalom Jelek és rövidítések a táblázatokban ELŐSZÓ BEVEZETÉS E könyv témája 1 A könyv távlata 2 A piacgazdasági gazdaságpolitika eszköztára 4 Első rész: A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KÖRNYEZET 7 1. MONETARIZMUS 9 Történelmi visszapillantás 9 A klasszikusok és Marx 9 Keynes 11 A monetarizmus lényege és fogyatékosságai 12 2. GLOBALIZÁCIÓ 15 A globalizáció lényege 15 Spekulatív pénzáramlás 16 Multinacionális vállalatok 18 Neoliberalizmus 19 A globalizáció terjesztői 19 A globalizáció hibái és veszélyei 22 Megoldás? 22 3. A HAZAI KÖRNYEZET: KÖZGAZDÁSZOK, POLITIKUSOK, SAJTÓ, NAGYKÖZÖNSÉG 27 A szocializmus öröksége 28 Sajátos magyar tulajdonságok 32 4. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP 34 AZ NEMZETKÖZI VALUTAALAP RÖVID TÖRTÉNETE 34 1944-1971: sikertörténet 34 1971-1982: feladatkeresés 38 1982-től napjainkig: fontos feladatok - kétes értékű teljesítmény 41 A valutaalap fogyatékosságai 44 MAGYARORSZÁG ÉS A NEMZETKÖZI VALUTAALAP 47 A kapcsolatok története 1982-1998 47 Hogyan irányítja a Nemzetközi Valutaalap Magyarország gazdaságpolitikáját? 52 Titkosság, pletyka és belső eladósodás 52 Massimo Russo levele 52 5. A VILÁGBANK 59 A VILÁGBANKRÓL ÁLTALÁBAN 59 Feladata, nagysága, erőforrásai 59 A Világbank értékelése 60 A VILÁGBANK ÉS MAGYARORSZÁG 62 A kapcsolatok vázlatos története 62 1982-1989: az induló évek 62 1990-1997: az átmenet évei 63 1998-tól 64 A Világbank magyarországi tevékenységének értékelése 65 6. A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI, MÓDSZEREI, ESZKÖZEI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 69 ÁTTEKINTÉS 69 A gazdaság helyzete 1989-ben 69 Az NVA helyzetértékelése 70 A gazdaságpolitika céljai, módszerei, eszközei 71 A hibás gazdaságpolitika következményei 72 második rész: A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZTÁRA, 75 7. A MAGYARORSZÁGI PÉNZPOLITIKA 1989-1999 77 EGY KIS PÉNZÜGYTAN 4 77 A magyarországi bankszektor 79 AZ MNB PÉNZPOLITIKAI MÓDSZEREI ÉS ESZKÖZEI 81 Adminisztratív hiteladagolás 1990. január - 1993. szeptember 81 A hitelkamat felhajtása piackonform eszközökkel - 1993. októbertől 83 Tőkebeáramlás 84 Sterilizáció: értékpapír-kibocsátás és passzív repó 86 összefoglaló 88 A hitelpolitikai módszerek és az adófizető 90 A MAGYAR GAZDASÁG HITELELLÁTOTTSÁGA 1989-1999 91 Négy korszak 91 Szigor: 1990. január-1993. december 91 Enyhülés: 1994. január- 1995. április 91 Újabb szigor: 1995. május- 1996. augusztus 92 1996 szeptemberétől 92 Összefoglalás, 1990. január- 19%. augusztus 92 8. KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ADÓSSÁGA 96 A KÖLTSÉGVETÉSRŐL 96 Költségvetési változatok 96 Apróbb bonyodalmak 97 KÖLTSÉGVETÉSI KONJUNKTÚRAPOLITIKA l00 A kiadások csökkentése 101 ÁLLAMADÓSSÁG - KÖLTSÉGVETÉSI ADÓSSÁG 103 Adósságfogalmak, arányok 103 az adósság keletkezése 105 Konszolidáció 105 Adósságátminősítés 107 Egyéb tényezők - adósságcsapda 111 Összefoglaló 112 az adósság arányai 114 A KIADÁSOK VISZONYLAGOS CSÖKKENÉSE - KAMAT ÉS HUMÁNFEJLESZTÉS 116 összefoglaló 123 9. JÖVEDELEMPOLITIKA 126 FOGALMAK TISZTÁZÁSA 126 konjunkturális, strukturális jövedelempolitika 126 A jövedelemkülönbségek csökkentése - jövedelemátcsoportosítás 126 KONJUNKTURÁLIS JÖVEDELEMPOLITIKA 128 Magyarországon még lehetséges 128 Infláció, adóztatás és reálbércsökkentés 129 A konjunkturális reálkereset-csökkentés arányai 131 STRUKTURÁLIS JÖVEDELEMPOLITIKA MAGYARORSZÁGON 133 A tehetősebb néprétegek javára, a szegényebb néprétegek terhére 133 Adóztatás 134 Újraelosztás 136 A konjunkturális jövedelempolitika jövedelemátcsoportosító hatása 137 A jövedelemátcsoportosítás arányai 140 10. ÁRFOLYAM-POLITIKA 143 AZ ÁRFOLYAM-POLITIKÁRÓL ÁLTALÁBAN 143 Ml az árfolyam-politika? 143 Az árfolyam-politika eszköztára 143 Alulértékelt, reális, túlértékelt árfolyam 144 Effektív- és reáleffektív árfolyamindexek 145 A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAM-POLITIKÁJA 1989-1999 146 A FORINT REÁLEFFEKTÍV FELÉRTÉKELÉSE 146 A felértékelés célja és céltalansága 148 A felértékelés következményei 149 11. Külsőadósság-politika 151 ADÓSSÁGKEZELÉS, ADÓSSÁGPOLITIKA, ADÓSSÁG FOGALMAK 151 Adósságpolitika 151 A KÜLSŐ ADÓSSÁG KELETKEZÉSE ÉS ARÁNYAI 158 AZ adósság keletkezése 158 Történelmi háttér 158 Az első eladósodási hullám: 1974-79 159 Konszolidációs időszak: 1980-1984 161 Második eladósodási hullám: 1985-1987 161 MAGYARORSZÁGA VILÁG EGYIK LEGELADÓSODOTTABB ORSZÁGA 163 Adósságmutatók 163 A világ egyik legeladósodottabb országa 164 A KORMÁNYZAT ADÓSSÁGPOLITIKÁJÁNAK VEZÉRELVE 168 Érvelési taktika 168 Érvek az adósságkönnyítés kérése ellen 169 „Katasztrofális következmények" : 169 „Elveszítjük hitelképességünket" 171 A működőtöké visszariasztása 172 Lengyel példa 174 az adósságteher megnövekedése 177 „A lengyel példa nem követhető" 178 „Nem lehet több ezer hitelezővel tárgyalni" 178 „ túl kicsiny ország vagyunk" 179 „Elveszítjük a Nemzetközi Valutaalap támogatását" 180 „Csökken az adósságteher" 180 „Nem volna erkölcsös..." 181 „Pactasunt servanda" 182 |Méltánytalanság" 182 Magyar virtus 182 „Kényszerpályán vagyunk" 183 „A hitelezőknek kell az adósságkönnyítést felajánlaniuk" 183 „Elmulasztottuk a soha vissza nem térő alkalmat" 183 ILE KELL VENNI A NAPIRENDRŐL " 184 Tanulságok 184 E politikát az NVA szorgalmazta 184 Adósságkönnyítés: bevett nemzetközi gyakorlat 185 GAZDASÁGPOLITIKA AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLAT SZOLGÁLATÁBAN 186 Adósságcsapda 186 Kereslet-visszafogás és adósságszolgálat 188 A restrikció méretei 188 NÉGY IDŐSZAK t 189 1990-1992: adósságszolgálat és forráskiáramlás 189 1993-1995: újabb eladósodási hullám 190 A hitelképességi minősítés romlása 192 A hitelképességi minősítés romlásának az ára 195 A devizatartalék-többlet ára 196 1996-1997: adósságcsökkenés: miért? hogyan? miből? 197 1998-2000: adósságnövekedés, adósságcsapda, de javuló mutatók, 200 AZ ADÓSSÁG SZERKEZETE\ MINŐSÉGE ÉS KEZELÉSE 202 Szerkezet adósok szerinti bontásban 202 Adósságteher és fizetőképesség 203 Az adósság és az adósságkezelés minősége 205 Minőségmutatók 205 Mit mutatnak a mutatók? 207 ÖSSZEFOGLALÁS 211 Százszázalékos siker 211 A siker ára 212 FÜGGELÉK: A MAGYAR NEMZETI BANK ADATSZOLGÁLTATÁSA 215 12. integrációs politika 218 BEVEZETÉS 218 AZ EURÓPAI UNIÓ 221 Története 221 Monnet és Schuman 223 Az „angol dimenzió" 225 Kemény tárgyalások- feltartóztathatatlan haladás 227 Az Európai Unió intézményei 228 Az Európai Tanács 229 Az Európai Parlament 229 A Miniszterek Tanácsa 230 A Bizottság 230 A döntéshozatali eljárás 233 Az Európai Unió gazdaságpolitikája 234 közös politika 234 összehangolt politika 234 Kiemelt gazdasági feladatok 235 A Közös Agrárpolitika (KAP) 237 Értékelés 239 Sikerek 239 Fogyatékosságok i 240 MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ 245 A kapcsolatok vázlatos története 245 Felkészülés a csatlakozásra, felkészülés a tárgyalásra; költség-haszon elemzés 246