A Kisbéri Ménes története

Összefoglaló

A Kisbéri Ménes története szervesen összefügg a magyar lóversenyzés és telivértenyésztés történetével. A könyv témájának mintegy 200 éves, megszületésének pedig sok évtizedre visszanyúló előzményei vannak.

Vajon miért Kisbéren alapított I. Ferenc József császár állami ménest, adódik a kérdés! Nos, az osztrákok úgy tartják, hogy jó lovakat tenyészteni keleten lehet. A földrajzi és éghajlati viszonyok pedig erre Kisbéren kiválóan alkalmasak.
A reformkorban a Batthyány testvérek Kisbéren fejlett lótenyésztési kultúrát alakítottak ki, amelyet a bécsi udvar hozzáértő döntéshozói jó szemmel felismertek, figyelemmel kísértek. Herceg Batthyány Gusztáv (1803-1883), a kiváló úrlovas, az Angol Jockey Club első külföldi tagja 1829-ben két angol telivér kancát és egy mént hozatott be Angliából, a közeli Ivánkapusztán pedig lóversenypályát építtetett. Gusztáv vásárolta meg a híres Privateert gróf Károlyi György részére. Privateer az 1830-as "Gyepkönyvben" már a győztes lovak között szerepel, 1831-ben pedig Kisbéren fedez 20 aranyért. Ez a nagyszerű mén nemzette az 1836-ban született Furiosót, a kiváló mezőhegyesi törzsalapító mént. Érdekesség továbbá, hogy Hesp Róbert huntsman-ként Kisbéren volt alkalmazásban, a kopófalkát irányította. Mint tudjuk, később Kincsem idomárjaként vált híressé és Kincsem is sok-sok szállal kötődik Kisbérhez.

Gróf Batthyány Kázmér, Magyarország első külügyminisztere a szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, és 1854 júliusában meghalt. Testvére Gusztáv Angliában telepedett le, ahol az általa vásárolt Galopinnal Epsom Derbyt nyert, de ő tenyésztette St. Simont is, az évszázad versenylovát és örökítőjét. A Kisbéri Ménes alapításának első írásos nyoma egy 1852. július 9-én keltezett dokumentum, amely e könyv kristályosodási pontja, ahonnan napjainkig kalauzolják a szerzők a tisztelt olvasót, bepillantást nyújtva lóversenyzésünk, lótenyésztésünk dicsőséges korszakaiba, de megmutatják a dicstelen pillanatokat is, jelesül a ménes felszámolásának okait és felelőseit is.

Kis-Bér, ez az egykori puszta a Közép-Dunántúlon, melyet okleveleink először 1277-ben említenek, méltán került nemzeti emlékhelyeink sorába. Kisbér, az egykori Magyar Királyi Ménes méltán vált világhírűvé, mely a korabeli hippológusok szerint a Monarchia legszebb ménese lett -, ennek sorsa a Kiegyezés után, a két világháború között, dicsősége és hanyatlása, maga is egy regényes történelem.
Kisbér az első (és egyetlen) Epsom Derbyt nyerő magyar tenyésztésű angol telivér lovunk, itt született. Itt fogant, született és múlt ki az 54 versenyben veretlen csodakanca Kincsem, és itt született és nevelkedett a XX. század magyar versenylova, Imperiál, mely 25 versenyből húszat megnyert, és háromszor volt helyezett.
No és ha azt is hozzágondoljuk, hogy az itteni rögön jött létre egy olyan nemes, kiváló fajta, a kisbéri-félvér, amely révén Magyarország lótenyésztése számos elismerést szerzett szerte itthon és a világban, akkor érthetjük meg Kisbér jelentőségét.
A kisbéri-félvér lófajtát - annak ellenére, hogy eredeti tenyészhelyét közel 60 éve elhagyni kényszerült - ma is több mint háromszázan tenyésztik az országhatáron kívül és belül, ami azt is jelenti, hogy tenyésztői, használói szeretik, bíznak benne.
A Kisbéri Ménes - mely számos magyar és külföldi pályán sikert sikerre halmozó, Derbyk sorát nyerő lovat adott - mára szinte feledésbe merült. Története szorosan összefügg a magyar lóversenyzés és a magyar telivértenyésztés dicsőséges történetével.
A szerzők kísérletet tettek e patinás hely történetének bemutatásával a Kisbéri Ménes mint intézmény, a ménesben született, tenyésztett, valaha itt megfordult lovak és a Kisbéri Ménesben dolgozó emberek sorsán, áldozatos munkáján, sikerein és kudarcain keresztül felvillantani valamit e másfél évszázad történéseiből...
Kisbér, ez a magyar kisváros, lovas múltjával és építészeti emlékeivel pedig méltán ejti rabul ma is azokat, akik egyszer idelátogatnak.

Dr. Pataki Balázs Kisbéri félvér Lótenyésztő Országos Egyesület Tenyésztői Bizottságának vezetője