A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája

Összefoglaló

A ​világnak 7, 10, 77, 100 vagy 1000 csodája létezik, attól függően, hogy milyen vastag albumot szeretnének kiadni a készítőik, és mennyit akarnak ezzel keresni. Ez a hozzáállás természetesen teljesen elfogadhatatlan és elítélendő. Az ilyen exkluzív albumokban leírt csodálatos helyeket felkeresni ráadásul fáradságos, időrabló, drága és felesleges tevékenység, különösen azon látványosságok esetében, amelyek időközben leégtek, összedőltek vagy swinger klubot építettek a helyükbe. A hagyományos albumok és útikönyvek alapján ugyanis csak ugyanazokra a helyekre juthatunk el, ahol mások már jártak, útikönyv nélkül meg olyan helyekre, ahova mások sem akartak menni. (Kivéve talán a swinger klubokat).

A „Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája” szerzői nemes célt tűztek maguk elé: igen vastag könyvükkel a nagyon sok és a hihetetlenül sok tartományába eső pénzösszeget akarnak keresni. E cél elérése érdekében olyan helyekre kalauzolják el a gyanútlan olvasót, melyekről a „csoda albumok” készítői megfeledkeznek vagy tudomást sem vesznek róluk.

Kit érdekelnek a gizai piramisok, ha megismerkedhetünk a Szent Ottomár Bazilikával – a világ legtöbbször lerombolt és újjáépített egyházi együttesével? Mi izgalmas van az Eiffel-toronyban egy huszita látványerődhöz képest, amelyet ugyan 1973-ban egy elcsatangolt kisgyerek vattacukorja romokba döntött, ám romjai közt továbbra is működőképes az ellenséget megfélemlítő, lidérces hatást keltő macskacsembaló? Nem érdekesebb-e az eleddig ismeretlen Tuesday szentély – ami nélkül őseink nem tudták volna megállapítani, hogy a hét melyik napja esik keddre –, mint néhány kósza vonal a Nazca sivatagban, amelyek vagy állatokat ábrázolnak, vagy UFÓ leszállópályák, vagy csak néhány nagyon részeg nazca gimnazista szórakozott pár ezer éve? És vajon hányan és hányszor gyalogoltak már el gyanútlanul a Lazarovka külvárosában, Panelovóban álló Munkás Szent Joszif kolostor mellett, azt gondolván, hogy az egy egyszerű panelház, nem is sejtvén, hogy abban látható Danyilo Rebencev: A halászok a genezáreti tónál túlteljesítik a tervet című munkája vagy A szentlélek látogatása a plovdivi kohóban című freskó.

A Föld kilencvenkilenc legkevésbé ismert csodája csak arra vár, hogy olvasóink felfedezzék őket, s ezek a helyek váljanak a jövő új turisztikai célpontjaivá, a legismertebb csodákká. Felfedezésre vár Kínában Din-Sey-land, a világ legnagyobb szórakoztatópark utánzata; Kovács Ignáczné (Aranka néni) függőkertje a Benczúr utca 3-ban; a przynezówi búcsújáróhely Lengyelországban, a Jean-Claude Van Damme hívők központja; a vatikáni logisztikai központ, az „UPS dei” székhelye; illetve a Transz-kazah vasútvonal, amit kizárólag részeg munkások építettek és az űrből nézve Jenga toronynak néz ki. De a szerzők célja az is, hogy a helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó történelmi események hiteles bemutatásán túl eddig sohasem publikált kutatási eredményeiket is nyilvánosságra hozzák. A Colosseum végül is napórának vagy gyümölcscentrifugának épült? Milyen nehézségei vannak a vizeletírásnak? Hol található Halászpilis, az elfeledett város, amit soha, senki nem keresett és nem talált meg? Hogyan készült a Ming-Hano tartománybeli agyag erőszakszervezet? Minderre választ kaphatnak e könyv tanulmányozásával.

Mivel tudjuk, hogy az olvasók nem szeretnek olvasni, ezért a könyvünkben leírt csodákat számtalan, az adott helyszínt megjelenítő illusztrációval színesítettük. Az illusztrációk között megtalálható egy kép, amelyen vietnámi Waldorf óvodások nyolcat mutatnak, egy Chaplinnek öltözött R2D2, Roberto Da Vinci részecskegyorsítójának működőképes modelljének rekonstrukció-utánzatát ábrázoló rajzának másolatáról készült illusztrációja biomotoros íjvisszaszállítóval és noszogató-paskoló célszerszámmal, valamint a kišoveci Mária szíve katedrális, amelyben az oltár mellett lámpás kereszteződés és gyalogosátkelő üzemel.

A könyvet minden otthonülő világutazónak ajánljuk, aki szereti a fotelből megismerni a világ eddig elfeledettnek hitt, ám meg sem épült csodáit.