6 mű a Habsburgokról: Sissi - Az ifjú császárné + "...fáradtan teszem le esténként koronám..." - Erzsébet királyné magánélete + Habsburg ​lexikon + Ferenc ​Ferdinánd  + Mária ​Terézia +

Összefoglaló

+ Mária ​Terézia és kora - Magyarország története a Szatmári békétől a Bécsi Congressusig 1711–1815




Sissi - Az ifjú császárné

1853-at ​írunk, a Habsburgok Európa leghatalmasabb uralkodó családja. Ferenc József birodalma Ausztriától Oroszországig és Németországtól Olaszországig terjed – a császár pedig fiatal, gazdag, és házasodni kész.
A tizenöt éves Erzsébet – Sissi – bajor hercegnő a Habsburg-udvarba utazik nővérével, aki a császár kiszemelt menyasszonya. De megérkezése után hamarosan váratlan dilemmában találja magát: végzetesen és ellenállhatatlanul beleszeret a nővére vőlegényébe, aki viszonozza érzelmeit. Ferenc József, akit elbűvöl Sissi nyitott természete, bájos, energikus szelleme, és persze lenyűgöző szépsége, megszegi adott szavát, és kinyilvánítja szándékát: Sissit akarja feleségül venni.
Európa egyik legalattomosabb udvarába csöppenve Sissinek fogalma sincs róla, milyen harcok, veszélyek – és kísértések – leselkednek rá. Alaposan felforgatja a politikai és családi viszonyokat, mert meg akarja nyerni – és tartani – a császár szerelmét, a népe és a világ szeretetét.
Allison Pataki regénye bepillantást enged a történelem egyik legérdekesebb uralkodó családjának hálószobáiba és tárgyalótermeibe, új megvilágításba helyezve a csillogó Habsburg-birodalmat és annak legigézőbb, megszeretettebb „tündérkirálynőjét”.





Mária ​Terézia és kora - Magyarország története a Szatmári békétől a Bécsi Congressusig 1711–1815


Azon század történetének megírásához fogunk, melyet történetírásunk hagyománya és közvéleményünk egyaránt az elernyedés, a hanyatlás korának szoktak tekinteni. Szemben a megelőző nemzedékek véres, daczos küzdelmeivel, szemben a következő emberöltőnek szellemi és anyagi erőfeszítésével, könnyű volt a szatmári béke és Széchenyi kora közt lefolyó századra rásütni a tehetetlenségnek, puhaságnak, a nemzet nagy eszmei javairól való lemondásnak bélyegét. 

Tartalom
Előszó 3
Első könyv - I. Károly király uralkodása
Az alapvetés 9
Az első országgyűlés 18
A berendezés 31
A királyi hatalom 55
Magyarország kormánya és közigazgatása 67
Az ország belső állapota 83
Az egyházi viszonyok 110
A török háborúk és az emigratio 149
A pragmatica sanctio 190
Második könyv - Mária Terézia uralkodása
A női örökösödés megvédése 235
Külügyi viszonyok 251
Alkotmányos viszonyok 269
Gazdasági viszonyok 315
Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok 326
Harmadik könyv - József császár uralkodása
A császár 377
Reformok az egyház terén 387
Az alkotmány és a közigazgatás reformja 402
A Hóra-világ Erdélyben 415
A társadalmi reform 422
A török háború. József császár katastrophája 444
Negyedi könyv - II. Lipót uralkodása
A magyar szabadság 467
Az 1791-91-iki országgyűlés 488
Az erdélyi országgyűlés 535
Ötödik könyv - A franczia forradalom és a reactio kora
A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai 547
Magyarország részvéte a franczia háborúban 565
A reactio megerősödése 591



Mária ​Terézia

Nem ​történelmi regény, nem regényes életrajz, hanem inkább tényszerű, adatokkal telített értekezés egy korról, egy asszonyról, egy uralkodóházról.
Nem kis feladatot vállalt magára Franz Herre német történész, amikor elhatározta, hogy megírja Mária Terézia királyasszony életét. A Habsburg uralkodóház egyik legmarkánsabb egyénisége bővelkedett címekben és rangokban. Miután végképp eldőlt, hogy a császári párnak nem születik több fiúgyermeke, a kis hercegnő trónörökössé lépett elő, apja, VI. Károly halála után pedig őt illették a Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia királynője, Ausztria főhercegnője, Stájerország, Karintia és Krajna, Szilézia, Brabant, Limburg, Luxemburg, Milánó, Mantova, Parma, Piacenza hercegnője, Morvaország őrgrófnője, Erdély fejedelamasszonya, Tirol és Flandria hercegesített grófnője, a Német Nemzet Szent Római Birodalmának burgaui őrgrófnője címek.
Hiába azonban a császári papa minden törekvése, hiába a Pragmatica Sanctio, az osztrák főurak nem nézték jó szemmel azt, hogy asszony üljön a Habsburgok (összes) trónján, a szomszédos államok pedig elérkezettnek látták az időt arra, hogy a zavaros trónviszályok közepette lecsapjanak az országra, és megszerezzenek belőle néhány tartományt. Így a főhercegnő uralkodását háborúskodással kezdte, és valószínűleg rövidnek bizonyult volna pályafutása, ha a magyar nemesség nem dönt úgy, hogy elfogadja Mária Teréziát királynőül, és csapataival meg nem védelmezi az osztrák birodalmat.
Mária Terézia azonban kiemelkedő képességeivel hamarosan meggyőzte mindazokat, akik kételkedtek abban, hogy asszony létére megállja helyét országai vezetésében. Maga köré gyűjtötte a legjobb tanácsadókat, minisztereket és hadvezéreket, és nem utolsósorban támaszkodott férje, Lotharingiai Ferenc István herceg tanácsaira, aki ugyan méltatlannak bizonyult felesége rajongására, de az ő nevéhez fűződik a Habsburgok magánvagyonának megalapítása.
Franz Herre történész, amely tény már önmagában is sokat elárul könyve jellegéről. Vitathatatlan felkészültséggel és alapossággal rajzolja meg a nem is annyira az uralkodónő, mint inkább az uralkodás korának képét, a viszonyokat, amelyeket között a királynőnek és német-római császárnénak boldogulnia kellett.
Stílusa azonban kissé nehézkesnek tűnik, inkább a száraz történelmi tényekre szorítkozik, a lélekrajz szinte teljesen kimarad. Herrének nem ez az első ilyen jellegű könyve, úgy tűnik, a német történészt különösen érdekelte a Habsburg uralkodóház tagjainak sorsa, élete, nagy sikert aratott például a Ferenc József élete és kora című munkája is.



"...fáradtan teszem le esténként koronám..." - Erzsébet királyné magánélete

Ez a könyv nemcsak tartalmilag, hanem nyelvezetével is szeretne különbözni a hasonló könyvektől. Egy császárné hétköznapjairól és „gondjairól” számol be: bemutatja Erzsébet ruhatárát, hajápolási szertartásait, étkezési (vagy inkább éhezési) szokásait, gyógykúráit, betegségeit. Mesél arról, hogy mi iránt lelkesedett szenvedélyesen, mi mindenhez volt tehetsége, mesél örökös utazásairól, a félelmeiről, a babonákról, a depresszióról és nem utolsó sorban a személyzettel és az udvarhölgyeivel kialakult kapcsolatáról.

Ferenc ​Ferdinánd 


A könyv zárófejezete említi, hogy Ferenc Ferdinánd volt az a trónörökös, akit végül tökéletesen elfelejtettek, és akiről annyi maradt fenn a történelem tudatában, hogy „ő volt a világháború első elesett katonája”. A szerző nem minősíti Ferdinándot, hanem monografikus igénnyel, de a szélesebb olvasórétegeknek is szóló könyvet írt. Foglalkozik a trónörökösnek a magyarokhoz fűződő viszonyával: utálta a magyarokat, nem is tanult meg magyarul, közismert volt arroganciája, nemzetiségellenessége, beszél vadászszenvedélyéről, valamint rangon aluli házasságáról.
A könyv harmada foglalkozik a szarajevói merénylet következményeivel. A könyvet 16 oldalnyi korabeli képanyag illusztrálja.



Habsburg ​lexikon


A Habsburg-dinasztia története az európai és világtörténelem jelentős fejezete. Ez a lexikon először nyújt teljes összeállítást az egyik legnagyobb európai uralkodóházról. Rövid életrajzokban mutatja be a Habsburgokat, a XIII. századi I. Rudolf német-római királytól a család az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. novemberi összeomlásáig született tagjaiig.
A portrékat olvasva elgondolkozhatunk a dicsőség mulandóságán: azon, hogy a X. századig visszaszármaztatható, felvirágzó, majd tündöklő család századunk második felére miként lesz a modern nyugat-európai társadalmak polgári életmódot és hétköznapi foglalkozást folytató tagja.
Minket, magyarokat különösen közelről érint a Habsburgok története: az ő sorsuk részben a mi sorsunk is, hiszen számtalan közös uralkodónk, sok évszázados szoros együttélésünk: tény. Legtöbbször szomorú, néhányszor talán örömteli is.
E hatalmas tény-dzsungelben segít eligazodni a kötet 400 szócikke, számtalan gyönyörű, színes illusztrációja.

A Ferenc ​Ferdinánd kötet néhány oldalon foltos.