12 db magyar irodalom – magyar írók történetei, útleírásai, versei: A vörös postakocsi; Párnakönyv; Tanár úr kérem; Édes Anna; A húsevő; Balkáni babér; Párizs fű alatt; Váróterem; Zöldvendéglő; Házassággal végződik; Poligamy; Allah Akbar

Összefoglaló

Magyar írók történetei, útleírásai, versei: A vörös postakocsi; Párnakönyv; Tanár úr kérem; Édes Anna; A húsevő; Balkáni babér; Párizs fű alatt; Váróterem; Zöldvendéglő; Házassággal végződik; Poligamy; Allah Akbar

KRÚDY GYULA: A VÖRÖS POSTAKOCSI ÉS MÁS ELBESZÉLÉSEK
„Pesti regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás” – írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta – 1913 óta – hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk „sztorija” – kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

LÉVAI KATALIN: PÁRNAKÖNYV ÉS MÁS MESÉK
Lévai Katalin, akit eddig elsősorban politikusként, illetve szociológusként tartottunk számon, új oldaláról mutatkozik be: különleges női érzékenységgel megírt kisregényében egy kapcsolat legboldogabb, legfájdalmasabb, legintimebb pillanataiba nyújt betekintést. A zavarba ejtően személyes hangvételű szerelmi történet Budapesten és Erdélyben játszódik, a nyolcvanas évek ellenzéki világában, a rendszerváltást közvetlenül megelőző években és részben az után.
A könyv, melybe legtitkosabb vágyainkat és félelmeinket írjuk össze; a könyv, melyben a legmeghittebb pillanatokat őrizzük; a könyv, melyben tudatunk legmélyére pillanthatunk; a könyv, melyet este lefekvés előtt a párnánk alá rejtünk, hogy megóvjuk és elrejtsük –ez a Párnakönyv.

KARINTHY FRIGYES: TANÁR ÚR KÉREM (Talentum Diákkönyvtár)
„A Karinthy-spektrum minden színe egyetlen világról ad hírt, az eltévedt és hazatapogatózó ember világáról. Elfelejtett valamit, miközben állandóan beszámolt valamiről, felejtett valamit, amit még okvetlenül el akar mondani; Ő így mondja, – Nem mondhatom el senkinek. Elmondom hát mindenkinek -." Márai Sándor

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ÉDES ANNA (Székely Hírmondó Kiskönyvtár)
Kosztolányi Dezső Édes Annája nem véletlenül vált a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává, története pedig klasszikus olvasmánnyá. A regény ugyanis számos olyan kérdést és problémakört vet fel, amely jóval túlmutat a krisztinavárosi cselédlány élettörténetén, s így megjelenése után közel száz évvel is épp olyan fontossággal és aktualitással bír, mint a maga korában.

TALLÉR EDINA: A HÚSEVŐ
Egy mesebeli királylány úgy berágott a szerelmére, hogy megfőzte a gyerekeit. Meséli egy királylány. Nagyanyjáról, a szerelméről, anyjáról, a szomszéd Antiról, férfiakról, jobb kézfején egy L alakú forradásról. Nagyapjáról, aki tíz évig haldokolt, és egy keserűségében mindenkivel baszó, szerelmes ukrán kurváról. Mitológiai alaptörténeteket, hogy állítólag a világot egyetlen fickó cipeli a hátán, ilyesmik, közben meg lemossa és átlakkozza a körmét. Nekem kiváló arcberendezésem van, sokan irigylik, mondja, és úgy, hogy ne tudd letenni. Ha letennéd, vedd föl. Szeretem a férfiszagot. Sokan mondják, hogy hű, meg ha, és büdös, meg ilyenek, de szerintem nem tudják, mit beszélnek, csak megtanulták. Szükségem van rá. Megyek az utcán, aszfaltoznak, vagy valamit csinálnak, engem nem érdekel, az a fontos, hogy dolgoznak, vannak izmaik, látom, ahogy dolgoznak az izmaik, ha elmegyek mellettük, megállnak, néznek, de úgy, hogy lássam, és van szaguk meg mindenük. Úgy kerek a világ, ha dolgoznak az izmai, ez így van rendjén, ne mondja, csinálja, de nagyon, úgy, hogy izzadjon belé, mert annak van szaga, életszaga van, férfi. A világnak ott van vége, ahol már nem néznek. Elementáris, őszinte, húsevő, boldog, boldogtalan. Azon morfondírozik, milyen volna egyszerre két férfit boldoggá tenni. Aludna középen.

TOLNAI OTTÓ: BALKÁNI BABÉR
Tolnai Ottó költészetét a hatvanas évektől építi, Belgrád, Budapest és Bácska vonzásában olyan új nyelvet alkotott, melyet valóban el kell sajátítanunk, ha érteni akarjuk. Feladatunk versei epikus töltetének köszönhetően több mint hálás, hiszen a szereplőkkel könnyű azonosulnunk, miként a megjelenítő pátosszal és humorral, melyek így együtt jellemzik a Vajdaság, a költő napi történelmét. Tolnai örök realista, szeretett provinciáját most úgy köti a nagyvilághoz, hogy közvetlenül vall önmagáról, útiélményeiről, pályatársairól vagy Pilinszky legendás látogatásáról. A tenger azúr védjegye ezúttal is áthatja sorait.Legújabb, Balkáni babér című kötete az elmúlt tíz év bő verstermését gyűjti egybe, folyóiratokban publikált műveinek rég várt összesítése.

LÁNGH JÚLIA: PÁRIZS FŰ ALATT
Lángh Júlia 1977-ben hagyta el Magyarországot, hogy gyerekeivel Párizsban töltsön egy évet. Az egy év meghosszabbodott, a hajdani „budai úrilány" világcsavargása közel húsz évig tartott. A Párizs fű alatt az első hét esztendő történetét meséli el, mely ugyan szűkösségben telt, ám mégis minden percét áthatotta a szabadság megélése. Kommuna, volt ’68-asok, művészek, csavargók, szociális munkások, mindenféle rendű, rangú és bőrszínű emberek, jóga, vízizene, dobterápia, sztrájkok, tüntetések, munkanélküliség, feketemunka – minden, ami és aki egy nyitott társadalomban előfordul. A Párizs fű alatt a rácsodálkozás, az útkeresés könyve és szívvidító vallomás Párizsról.

GERLÓCZY MÁRTON: VÁRÓTEREM
Gerlóczy Márton második regénye – mely szintén tartalmaz életrajzi elemeket, bár ezúttal nagyobb szerep jut a fikciónak – egy közelebbről meg nem nevezett, nem azonosítható, mégis ismerős közép-európai városban játszódik (lehetne akár Budapest is…), főszereplője egy nyugtalan, az élet minden jelenségét megfigyelő és analizáló fiatalember, aki kénytelen tehetetlenül átélni és megszenvedni szeretett nagyapja leépülését és halálát. Megismerjük az önmagát kilátástalan magányra ítélő huszonéves újságíró hétköznapjainak kényszeresen ismétlődő rítusait, szertelen családját, öntudatos barátnőjét, kedvenc kocsmájának kisszerűségükben is már-már mitikus figuráit, de mindez csak háttér a nagyapa fokozatosan romló egészségi állapota és a főhősben ennek hatására végbemenő változás bemutatásához.
A Váróterem zavarba ejtően érett, a rációt és a transzcendenst szokatlan érzékenységgel ötvöző, korszerű regény. Gerlóczy Márton ebben a művében is a személyes szabadság lehetőségeit és természetét kutatja, de míg első könyvének központi gondolata az volt, hogyan építhetjük ki és érvényesíthetjük szabadságunkat egy kényszerűségből vállalt közösség tagjaként, ebben a regényében arra keresi a választ, van-e értelme egyáltalán a belső szabadságnak és függetlenségnek, van-e értelme a szuverén személyiséggé válásért folytatott mindennapi erőfeszítéseknek, amikor legvégül mégis mindenkire ugyanaz a közös sors vár.
A regény megrázó és elgondolkodtató vallomás. Minden sorát átszövi az a legtöbb huszonéves számára ismerős életérzés, melynek legjellegzetesebb összetevője a bizonytalanság, nyugtalanság, kilátástalanság és a magány.

FEHÉR BÉLA: ZÖLDVENDÉGLŐ
Pézsma gazda ki tudja mi okból éppen egy tevetetemet ás el a hadházi határban, amikor is átlovagol a színen egy félelmetes, páncélos, sisakos lovag. Hogy maga az Ördög látogatja-e meg Hadháza lakóit, és ha igen, kiből fog előbújni, hát azt még a falu doktora, Feri nagyapa sem tudja biztosan, pedig pepita füzetéből sok titokra fény derül. Mialatt a péklapáton repülő narrátor elmeséli nekünk a bütyköslábú Óvarga tata, Kalácska nagytiszteletű, Sümeg Gyula, a sűrűn szellentő férficukrász, a torztestű Kostökő, Tubarózsi, és a titokzatos idegen, Földi, (alias Zrini), vagyis hát a hadházi falucska lakóinak minden agyafúrtsággal megbolondított történetét, addig garabonciások, lidércek, fekete paripákon csörtető lovagok, beszélő tárgyak és vajákosok népesítik be Görbekert környékét. A Zöldvendéglő-t olvasva néhol Tamási Áron vagy Lázár Ervin mágikus és lenyűgöző mesevilága jut eszünkbe, máskor pedig mintha García Márquez fantasztikummal átszőtt történetei kelnének életre Hajdúhadházán. Fehér Béla egyedien megalkotott nyelvezettel, szeretetteljes humorral megírt regénye nagyszerű nyári olvasmány, hideg sörrel, hűs terasszal tálalva.

ZSOLT BÉLA: HÁZASSÁGGAL VÉGZŐDIK
Egy szegény katolikus mérnökfiú és egy gazdag zsidó lány története. Két fiatal, akiket elválaszt a vagyon, a társadalmi helyzet, a vallás, és közben összeköt a testi vágy, és valami megmagyarázhatatlan erő, amely újra és újra összesodorja őket, nem engedi széthullani ezt a furcsa, olykor kínzó, olykor izgató béklyót kettejük között. Vidéki birtok, pesti egyetemi évek, dekkolás Svájcban, elválás Bécsben, találkozások Pesten.
Zsolt Béla első sikerkönyve, a Házassággal végződik, jellegzetes műve a magyar regény aranykorának. Egy leplezetlen őszinteséggel megírt, szórakoztató regényben olvashatunk szexről, szerelemről, párkapcsolatról, zsidókról és keresztényekről, kommunistákról és horthystákról.

OROSZ DÉNES: POLIGAMY
András, a kevéssé sikeres forgatókönyvíró életének új szakaszába érkezik: végre saját lakásba költöznek gyönyörű barátnőjével, Lillával. Helyzetük igazán irigylésre méltó, már hosszú évek óta vannak együtt, és immár semmilyen akadálya sincs annak, hogy gyereket vállaljanak. De amikor a lány bejelenti, hogy terhes, András rádöbben, hogy sorsa immár végérvényesen megpecsételődött. Mert ha az embernek gyereke születik, vége a szabadságnak. Innen már nincs visszaút. Ám másnap reggel egy ismeretlen nőt talál az ágyában, aki ráadásul azt állítja magáról, hogy ő Lilla. Az élete innentől kezdve fenekestül felfordul…
Ez a meglepő történetet feldolgozó, szellemes regény egy olyan párkapcsolati társasjáték útvesztőibe vezeti be olvasóit, amely sokak számára ismerős lehet.

GERMANUS GYULA: ALLAH AKBAR
Germanus Gyula 1934-ben hosszabb utazást tett a Közép-Keleten, s Allah Akbar! című könyvében számolt be útjáról. Ebben a méltán sikeres munkájában Germanus Gyula tudományos műnek, népszerűsítő irodalomnak, útirajznak, önvallomásnak, politikai esszének eredeti ötvözetét teremti meg. Elbeszéli arábiai utazásainak, mekkai zarándoklásának fordulatos történetét, olykor humoros, máskor csaknem tragikus, de mindig izgalmas útiélményeit, egyéni benyomásait, s közben sort kerít rá, hogy betekintést nyújtson az arab élet minden napjainak titkaiba, részletesen szóljon az arab népek múltjáról, műveltségéről, irodalmáról, vallásáról, lelkiségéről. Könyve – melynek első kiadása 1936-ban jelent meg – mit sem veszített aktualitásából, leírásai, megállapításai és analízisei ma is időszerűek. Fontos olvasmány mindazok számára, akiket Kelet őszinte, igaz ismertetése érdekel.