Számtalan rendhagyó könyvbemutató és egy tavaszi online Margó után végre újra találkozhatunk a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron! Október 15. és 18. között ismét várnak a Várkert Bazárban a legújabb könyvek, beszélgetések és helyszíni kedvezmények. Ha pedig nem tudsz becsatlakozni személyesen, immár online is követheted a programjainkat!
Amennyiben a fesztivál alatt 15 000 Ft értékben vásárolsz a Bookline-on, könyveid mellé egy bögrét ajándékozunk!
Az akciós szabályzat itt érhető el.
Mi ezt olvassuk a Margó alatt!
Akciós ár:
2 375 Ft
Online ár: 4 038 Ft
Eredeti ár: 4 750 Ft
Online ár:
2 967 Ft
Eredeti ár: 3 490 Ft
Akciós ár:
2 000 Ft
Online ár: 3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
Otthonodba visszük a margó-pörgést!
Programok
Első nap
Október 15., csütörtök
17.00
Európa Könyvkiadó programja
Bérczes László: Mucsi Zoltán
Mucsi Zoltánnal és Bérczes Lászlóval Scherer Péter beszélget
Hogyan lesz az abonyi melósok gyerekéből, egy szakmunkástanulóból vezető budapesti színész, országos hírű színházi előadások és tévésorozatok főszereplője? Milyen utakon és útvesztőkön kell keresztülvergődni ahhoz, hogy valaki azt csinálja, amit csinálni akar? Érzékeny és bizalmas beszélgetés életről, színészetről. Kis színháztörténet, nagyszerű szereplőkkel, feltűnik Scherer Péter (Pepe), az elengedhetetlen társ, nagyszerű alkotók, Jancsó Miklós, Cseh Tamás. Kis családtörténet ugyancsak nagyszerű szereposztással. Hogyan lehet apának lenni, ha örökösen próbákra és előadásokra jársz, mit jelent felelősnek lenni gyerekekért, elvállalt feladatokért? Mennyi munka megy bele egy szerepbe, hány próbálkozás, hány kudarc vezet egy autentikus szerepmegformáláshoz? Aki felnyitja ezt a könyvet, nem pusztán egy beszélgetésbe, hanem egy sorsba lép. Egy férfi sorsába, egy színész sorsába, egy apa sorsába. Aki felnyitja ezt a könyvet, ajtót nyit a saját sorsára is.
Egy életút, bármelyikünké, a döntések és véletlenek kevercse, azok nem ismert tartománya. A döntéseké, melyek véletlenekből születnek és a véletleneké, melyek döntések felé sodornak bennünket. Életünk eseményeinek egymásutánisága logikát, ok-okozati összefüggéseket látszik mutatni, szinte történetet képez, pedig csak az egymásutániság a biztos. Ha azt keressük, és igen, keressük, hogy mi miért történt, utólag beleképzelhetünk magyarázatokat – de valójában csak azt mondhatjuk ki biztosan: ez történt, ez lett az utunk, az életünk. Közben, ha nem akarjuk is, folyton azt kérdezzük: mi lett volna, ha akkor… De akkor az nem történt meg, az nem lett az utunk, a történetünk. Az lett, ami lehetett, és az lehetett, ami lett.
Ennek a könyvnek akkor van értelme (ha egyáltalán), ha Mucsi Zoltánnal végig tudjuk járni ezt az utat, az ő útját. És ha az olvasó, aki velünk végigjárja ezt az utat, eltöpreng közben a sajátján. Hogy saját döntései, a számára megnyíló véletlenek merre vitték őt azon az úton, ami csak az övé. Egy út van, a sajátunk. És mégis: a Mucsi Zoltán nevű színész és Bérczes László nevű beszélgetőtársa negyven éve nem szabadulnak a kérdéstől: mi lett volna, ha az a szolnoki segédszínész annak idején, negyven évvel ezelőtt nem lép oda a szolnoki középiskolai tanárhoz, és nem nyomja a kezébe a Modern Könyvtár Mulatság című kötetét? De mivel odalépett hozzá, és kezébe nyomta azt a kötetet, erre a kérdésre nincs válasz. A válasz az, amit történt. És ennek a történetnek immár része ez a beszélgetőkönyv, amit az olvasó most a kezében tart.
20.00
A Kalligram Kiadóval közös program.
Jászberényi Sándor: A Varjúkirály – Nyugati történetek
A szerzővel Valuska László beszélget
Közreműködik: Jászberényi Gábor
„Jászberényi Sándor második, A lélek legszebb éjszakája című könyvével nem csak a Libri irodalmi díjat nyerte el, de egyben kiérdemelte, hogy az olvasóközönség a magyar Hemingwayként tartsa számon. A varjúkirály és tizennégy más történet erejéig hazatért a Közel-Kelet harctereiről, hogy halálról és születésről, barátságról és elengedésről, a házasság magányáról, a magát megbosszuló gyermekkorról meséljen nekünk a minimálpróza kemény, kopogó nyelvével és férfiak nagyon is beszédes csendjével. De az igazi frontvonalak, ahogy a korábbi, keleti történetekben, úgy most sem a sivatagban, kopár fennsíkokon, szétbombázott városokban húzódnak és nem két hadsereg áll egymással szemben. A harc most is a szereplők lelkéért folyik, értük harcol a jó és a rossz, vagy ha úgy tetszik, Isten és Sátán vagy éppen Varjúkirály.” Kötter Tamás
Második nap
Október 16., péntek
14.00 Online
A Scolar Kiadó programja.
Sofi Oksanen: A kutyafuttató
Oksanen újabb megrázó és átütő erejű regényt írt nőkről, a női test és a hatalom összefonódásáról, és női perspektívákról egy olyan korban és helyen, amikor és ahol mindent áthat a korrupció. Kelet és nyugat határán, Ukrajna függetlenségének idején, a kétezres években nők próbálnak boldogulni a meddőségi ipar kizsákmányoló hálójában, hazugságok és szeretet, hűség és árulás pólusai között. A szolgáltatás, amit nyújtanak, maga az emberi élet, melyért bőségesen megfizetik őket – és mégis ők azok, akik mindent elveszítenek…
18.30
A Scolar Kiadó programja.
Karafiáth Orsolya: Amikor Szécsi Pál a csöveken keresztül üzent – Avagy így tanultuk a szerelmet
A szerzővel Valuska László beszélget
Közreműködik Jordán Adél és Dobri Dániel
Karafiáth Orsolya legújabb könyve olyan, mint ez az álom: körbe-körbe az önismeret tükörlabirintusában, ahol minden tükörfal egy-egy új tekintet, egy-egy új érzelem fénytörése. A szerelmi csetlés-botlás hol vicces, hol drámai pillanatai körkörösen ismétlődnek, mígnem végül ez az álombéli körmozgás kimetszi a valóságból, és megjeleníti előttünk az elbeszélői hang tulajdonosát, aki, miután üggyel-bajjal kievickélt az útvesztőből, harsányan és szívből röhög ezen az egészen. „Már kisiskolásként is állandóan a világvégéről fantáziáltunk. „Hatalmas pusztaság lesz mindenhol – suttogta Zsuzsi –, a kiserdő is eltűnik, a közért is eltűnik!” „Tetemek szegélyezik majd az utat, míg az iskolába érünk” – emelte a tétet Kata. „Hogyan szegélyeznék már – vágott közbe a szerelmem, Laci –, szerinted az iskola megmarad?” Egykedvűen vonogattam a vállam. „Sajnos még nagyon sok időnk van az apokalipszisig – mondtam, büszkén arra, micsoda szavakat ismerek –, nem jön el elég hamar.” És tudtam, hogy mindez semmit nem számít: előbb végez velünk a szerelem…” (részlet a könyvből)
Akciós ár:
2 000 Ft
Online ár: 3 400 Ft
Eredeti ár: 3 999 Ft
20.00
A Magvető Kiadóval közös program.
Závada Pál: Wanderer
A szerzővel Veiszer Alinda beszélget
Wanderer, a mindenkori Vándor a régi Budaörsön, a valaha itt élt németek közt jár e könyv lapjain. Talán hogy súghasson az elbeszélőnek, a hajdani fotográfusoknak pedig megmutathassa, mit is kell itt szemügyre venni és megörökíteni – hogy egyszer majd ő is ennek nyomán, behunyt szemmel sétálhasson e házak, szőlők és borpincék közt, és a talpával legyen képes fölismerni még kedves sírkertjének hepehupáit is. Závada Pál a budaörsi történelem évtizedeinek és évszázadainak időrétegein utazik keresztül egy-egy alakért, arcért, történetért, hogy aztán mesélhessen – valódit és költöttet is –, arra törekedve, hogy igaz legyen. A könyvben számos archív budaörsi felvétel között böngészhetünk.
Harmadik nap
Október 17., szombat
14.00
A Corvina Kiadó programja.
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete
A szerzővel Nádasdy Ádám beszélget
Közreműködik: Neumark Zoltán
Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van Balassi Bálintnak és a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem akarta a 20. század elején Országgyűlés, hogy ez legyen a hivatalos himnuszunk? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? És ha már himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európia Unió himnuszához? Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket? Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai? Mitől magyar az uruguayi és a papraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar, azaz válhat-e alternatív himnusz a Nélküledből? Nyáry Krisztián legújabb könyvében ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok kalandos történetétét meséli el.
Ha lenne olyan műszer, ami kimutatná agyunkban egy dal éneklése és az összetartozás érzése közötti kapcsolatot, az bizonyára jelezne, mikor ünnepélyes alkalmakkor rázendítünk: Isten áldd meg a magyart! Persze kisebb közösségek, népcsoportok, vagy bármiben szövetséget alkotó emberek is megtalálhatják a maguk himnusz-dalát. Öröm, hogy a különböző himnuszok kialakulásáról, változásáról, „fejlődéséről” olvashatunk ebben a könyvben és rácsodálkozhatunk, mennyi minden van még a dalok hátterében, amiről nem tudtunk.
Gryllus Dániel
Engem máig elfog a meghatottság a Himnusztól, még szilveszteri pezsgődurrogáskor is. Életem első 10 évében csak a templomban lehetett énekelni, ennek magasztos örömét Nyáry Krisztián remek könyve érthetővé teszi. Szokásához híven Nyáry sok mindenről kideríti, hogy nem is úgy volt, például jó ideig a Szózat – a kötelező Gotterhalte mellett – népszerűbb volt, mint a Himnusz. Sok meghökkentőt tudunk meg – a legabszurdabb ez a mondat: Crescence sagt Szózat. Olvassák el, hogy ki írta, mikor és miről!
Nádasdy Ádám
Online ár:
2 967 Ft
Eredeti ár: 3 490 Ft
19.00
A Magvető Kiadóval közös program.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
A szerzővel Szegő János beszélget
Éjszakai fények az autópályán, csillagok az égbolton, villódzó tévékészülék, egy bárpult tükröződései – nyugtalanító, mozaikszerű képek adják a Beláthatatlan táj nyitányát. Egy huszonéves lány az autóbalesete után öntudatlan állapotba kerül, apja hol a betegágya mellett virraszt, hol a baleset nyomait kutatja. Az autópályához közeli településen egy fiatal testvérpár él, együtt, egymás mellett, két szobában, de élhetnének akár két külön kontinensen is. Ők négyen a könyv főszereplői és egyben elbeszélői is, akik ismeretlen helyzetben találják magukat, az életükről alkotott fikciójuk felkavarodik és átrendeződik. Új keretekhez kell alkalmazkodniuk, döntési kényszerbe, leállósávba sodródnak – a baleset mindannyiuk számára sorsfordító esemény. Mintha tudatuk sötét felületeit is átvilágító beszédükkel érzékeltetnék napjaink Magyarországának társadalmi érzéketlenségét, hogy az alárendelődések, megszokások és elfojtások láncolatai miképpen nehezítik meg a kommunikációt. Kiss Tibor Noé prózájára jellemzően itt is a perspektívák mozgása lendíti előre a történetet: leírások, nagyítások és nagytotálok váltakoznak, közben kirajzolódik a városi határvidék és a belső tájak szürke zónája. A Beláthatatlan táj elemelt költőiségével és szürreális kompozícióival radikális és felszabadító olvasmány.
20.30
Az Európa Kiadóval közös program.
Háy János: A cégvezető
A szerzővel Bojár Gábor beszélget.
A cégvezető azt hitte, isten lábát fogja meg, amikor lapátra tette a régi feleségét, és beválasztott egy új nőt. Ő az, aki mindig helyes döntést hozott, ő az, aki mindig jókor volt jó helyen. Elindult a gyarapodás útján. Ingatlanbefektetések, gazdasági tanácsadás, irodaépületek. Mindig tudta, mit kell lépni, hogyan kell a céget a növekedés útján tartani. Róla szólt az elmúlt harminc év, ott volt mindenütt, ahol lenni kellett, észrevette a kiskapukat és a nagykapukat, ha kellett, a tű fokán is átbújt. Korunk hősének látta magát egy olyan korban, aminek nem volt hőse.
Azt kérded, mi közöd hozzá? Te is cégvezető vagy, akár van bejegyzett céged, akár nincs, mert azt az embert, aki vagy, te vezeted. A cégvezető a te életed könyve. Rólad szól és a barátaidról, meg a rokonaidról, az osztálytársaidról, a gyerekeidről és a szüleidről. A cégvezető a helyes és helytelen döntéseid könyve, a céljaid és céltalanságaid, a
cselekvésed és a tehetetlenséged könyve. A cégvezető mi vagyunk.
Negyedik nap
Október 18., vasárnap
12.30
A Bookline Kiadó programja.
Herendi Kata - Szabó Eszter Judit: 20 önismereti kérdés és válasz – Pszichológiai kézikönyv önmagadhoz
A szerzőkkel Lovász László beszélget
Az élet természetes része, hogy vannak problémáink, elakadásaink, amelyekre folyamatosan keressük a megoldást. Aranyszabály, hogy bármilyen nehézségről legyen szó, az első lépés, ha jobban értjük és ismerjük önmagunkat. Ha tisztában vagyunk az erősségeinkkel, a félelmeinkkel és a vágyainkkal, teljesebb, harmonikusabb, jobb életet élhetünk. A Pszichoforyou online magazin szerzői ebben a könyvben húsz alapvető téma köré csoportosítják a legfontosabb önismereti gondolatokat, hogy azok kapaszkodóként szolgáljanak az önismeret útján. A közérthetően, mély empátiával bemutatott pszichológiai elméletek és a gyakorlati feladatok számos aha élményt és felismerést tartogatnak. Egy jó pszichológushoz hasonlóan, ez a könyv sem kész megoldásokat kínál, hanem teret és lehetőséget teremt, hogy ki-ki a saját ritmusában, a saját tapasztalásai és felismerései mentén kerüljön közelebb a saját válaszaihoz. A kötet végére így átfogó képet kapunk a saját személyiségünkről, betekintést nyerünk a legizgalmasabb pszichológiai trendekbe is, és bátorságra tehetünk szert, hogy továbbhaladjunk az önismeret útján.
BIZALOM Hogyan tanulhatok meg újra bízni másokban?
DÖNTÉS Hogyan hozhatok jó döntést?
ÉRZELMEK Hogyan kezelhetem jobban az érzelmeimet?
FELADÁS Honnan tudjam, mikor érdemes továbblépni?
HALOGATÁS Miért olyan nehéz elkezdeni vagy éppen befejezni valamit?
HATÁROK Hogyan óvhatom a határaimat?
JÁTSZMÁK Hogyan kerülhetem el a játszmákat?
KAPCSOLATOK Miért nehéz másokhoz kapcsolódni?
KUDARC Hogyan kezeljem a kudarcokat?
MEGBOCSÁTÁS Mit jelent valójában a megbocsátás?
ÖNBIZALOM Miért nincs önbizalmam?
ÖNSORSRONTÁS Miért nem jutok egyről a kettőre?
ÖNSZERETET Miért nem tudom szeretni magam?
ŐSZINTESÉG Miért olyan nehéz őszintének lenni?
PERFEKCIONIZMUS Miért hajszolom a tökéletességet?
PIHENÉS Miért nem tudok pihenni?
RÁGÓDÁS Miért nem tudom elengedni a múltat?
SZÉGYEN Miért szégyellem magam (mások helyett)?
SZENVEDÉS Miért nem tudom jól érezni magam?
VÁLTOZÁS Mi segít a változásban?
Egy újságíró és egy pszichológus, akik közös erővel dolgoznak azon, hogy közelebb vigyék a pszichológia tudományát az emberekhez. Eszti saját önismereti útjából, Kata szakmai tapasztalataiból meríti az inspirációt, melyből az általuk vezetett Pszichoforyou magazin cikkei és ez a könyv is születtek.
15.15
A Kalligram Kiadóval közös program.
Kerékgyártó István: Szeretett Gazdám, avagy egy vezér ifjúkora
A szerzővel Mészáros Sándor beszélget
A szerző új regénye a hetvenes évek közepétől a kilencvenes évek elejéig követi hősét, aki szegény sorból küzdi föl magát a politika felső régióiba. Egy rendhagyó fejlődésregény tart kezében az olvasó, ahol a falusi környezet, a sárba ragadt világvégi társadalom húzza vissza a főhőst, Luko Voditit, aki már gyerekkorában arról álmodik, hogy innen elkerülve nagy dolgokat visz majd véghez. A történet valahol Kelet-Európában játszódik, de nincs pontosan meghatározva az ország, a személy- és helységnevek többféle nyelvből merítenek. Egyszerre fejlődésregény, társadalmi tabló, félig disztópikus, félig régiónk közelmúltjának érzékletes leírása, a hatalmi függések patológiájának lélektani elemzése. Egy különös narrátorral és sok párbeszéddel tárja elénk a rendszerváltás ellentmondásosságát, közös kelet-európai múltunk sötét oldalait. Sodróan izgalmas olvasmány.
Akciós ár:
2 793 Ft
Online ár: 3 392 Ft
Eredeti ár: 3 990 Ft
17.00
A Scolar Kiadóval közös program.
Tisza Kata: Kékre szeretni
Közreműködik: Pásztor Anna (Anna & the Barbies) és Pásztor Sámuel
Meghaladható-e vajon a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással, és oly sok fájdalmat okoz, hogy belekékülünk, és ha meghaladható, akkor hogyan? A lélektan egyik örökérvényű kérdésére kutatja a kötet a választ. A szerző a tőle megszokott egyedi módon ötvözi a műfajokat, megalkotva így a „feldolgozásregény” terápiás irodalmát, amelyet elolvasva egy teljes gyógyulási folyamatot kísérhetünk végig egy abuzív viszonyból: kívülről, a szöveg mentén, és belülről, a saját életünkre reflektálva. Komplex és mélyreható megközelítés ugyanannak a párkapcsolatnak a nő, a férfi, és a terapeuta szemszögéből való egyidejű láttatása és ütköztetése. A regény magával ragadó ereje élővé teszi a történetet, a történetet kísérő értelmező keretrendszer pedig támpontokat ad a feldolgozásban, amely nehéz, ám katartikus út végén megszülethet a szabad ember új, valós és élhető szeretetképe és identitása.
19.00
A Jelenkor Kiadóval közös program.
Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai
Harmath Artemisszel és Dömötör Andrással Valuska László beszélget
Közreműködik: Törőcsik Franciska és Prieger Zsolt
„Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol” - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült. A Boldogh-ház, Kétmalom utca című memoárt befejezni már nem tudta, de a tervezett mű egész struktúráját kidolgozta. Az emlékiratban az író debreceni gyermekkorának és ifjúságának majdnem két évtizedét beszéli el. A meghatározó családi kötelékekről, a család eredetének kutatásáról, a szülőváros kulturális és történeti hagyományairól mint a személyiségét, a nevelődését formáló együttes hatásokról számol be ez a lezáratlanságában is sokrétű epizódokban kidolgozott vallomásfüzér. Az emlékirat fent idézett mondata arról tanúskodik, hogy nem csupán a szemérmesség, az érzelmességtől erősen ódzkodó alkat, de a feltárandó-feltárulkozó múlt, a távoli ősök elképzelt-kutatott élete és az örökölt-átélt traumák is nehezítették a szerző számára ezt a soha el nem odázott munkát, amely a Térey-hagyaték végességében „egy cívis vallomásai”-ként elénk tárul. 2020. szeptember 14-én lenne ötvenéves Térey János, erre az alkalomra jelent meg ez a hátrahagyott memoár.
„Egész életem küzdelem azért, hogy ne maradjon félbe minden. Amit nem írok le, az elvész. Mindig úgy érzem, hogy valamit tennem kell, állandó elégedetlenség és kielégítetlenség kínoz, s tetézi mindezt az érzés, hogy nem kapom meg az élettől azt, amit esetleg meg tudnék kapni. Hatalmas vágy kínoz az elismerés iránt, s az a rögeszme mérgez, hogy mindenért meg kell küzdenem, ami másoknak eleve megadatik. S hogy mindez a gyermekkori szenvedésből és stresszből ered. Majdnem teljesen ez vagyok én. Mások maximalizmusnak hívnák.”