A zsidók története Magyarországon I-II. + "Nekem itt zsidónak kell lenni" FORRÁSOK ÉS DOKUMENTUMOK (965-2012) A ZSIDÓK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON I-II. KÖTETÉHEZ/SZÖVEGGYŰJTEMÉNY ( 3 kötet )

Összefoglaló

A zsidók története Magyarországon I-II.
Komoróczy Géza
Kalligram Könyvkiadó, 2012 - 2448 oldal･ keménytábla, védőborító
A középkortól 1849-ig, 1849-től a jelenkorig
"Nekem itt zsidónak kell lenni"
FORRÁSOK ÉS DOKUMENTUMOK (965-2012) A ZSIDÓK TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON I-II. KÖTETÉHEZ/SZÖVEGGYŰJTEMÉNY - Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft. Pozsony - 2013 - 1469 oldal ･keménytábla, védőborító - Héber, jiddis és latin nyelvű szövegrészletekkel. "Nekem itt zsidónak kell lenni" - a kötet címében, ezekkel a szavakkal, Szép Ernő szólal meg, 1918-ban, amikor a Lila ákác hírlapi folytatásos regényként megjelent. A régi szép időkről beszél. Értetlenül, méltatlankodva a körülményeken: az első világháború utolsó hónapjainak Magyarországán. Az elbeszélő én-re akkor tört rá "a fájdalom és a csodálkozás", amikor felismerte, hogy "a szépséges úri hullámzásban", amelyre a Váci utca-Régiposta utca sarkán álló Korona Kávéház üvegablaka mögül kilát, ő idegen, ő onnan ki van tiltva: "Az támadt rám ott mindig, amire úgy szégyelltem gondolni, az, hogy én zsidó vagyok." A többit, a Lila ákác-ból, lásd itt, a kötetben, alább. Negyedszázaddal a Lila ákác után ugyanazon az érzelmesen csevegő és szelíden méltatlankodó hangon 1944 őszének személyes eseményeit írta le az Emberszag-ban: akkor megint zsidónak kellett lennie, megbélyegezve, megsemmisítésre kijelölve. A hangja szelíd maradt, de nem felejtette el az embertelenséget.
Meg kell említenem mindjárt itt azt is, hogy a Lila ákác azon részlete, melyből a címet veszem, mára egy valóságos emberi helyzet emblematikus megfogalmazása lett. Csak a legutóbbi évekből említve példát, Bálint András a Radnóti Miklós emlékének - és saját vívódásainak - szentelt önálló estjén a Radnóti Színházban felütésként idézi (2007), s ugyanígy sok száz bejegyzés is a világhálón. De Szép Ernőnek ez a mondata: "Nekem itt zsidónak kell lenni", megáll önmagában is. Nemcsak arra utalhat, amin a regény hőse méltatlankodik, a születése miatt hordozott hátrányos megkülönböztetése az első világháború Magyarországán, a zsidóellenesség feltámadó szelére, amelyből az Emberszag pusztító orkánja lett. Utal arra is, hogy a zsidónak kell lenni egyfajta kategorikus imperativus: kell, mert annak születtél, nem volt választásod, az vagy; kell, mert a környező társadalom (society at large) nem engedi, hogy ezt a születési kategóriát az identitás-választás szabadságává tágítsad. De akár: kell, mert az akarsz lenni, és személyiséged ki tud bontakozni a zsidó hagyomány tág keretei között. Mindezekre van példa a magyar történelemben. Ebből a megfontolásból választottam Szép Ernő szavait, kiemelve őket szövegösszefüggésükből, címül ahhoz a forrás- és dokumentumgyűjteményhez, amely a Magyarországon élő zsidók évezredes történetét mutatja be, változó történeti helyzeteket, változó emberi lehetőségeket.