Apáról fiúra (Öt beszélgetés a Zsidó Kor- és társadalomrajz témájában) - Első beszélgetés: Masabei Szade / Második beszélgetés: Iráklio, Kréta / Harmadik beszélgetés: Jeruzsálem, Palesztina / Negyedik beszélgetés: Jelleny-Szad/Ötödik beszélgetés: Athén

Összefoglaló

FÜLSZÖVEG
A. B. Yehoshua regénye öt - csonka párbeszédben előadott egy-egy kisregénynek kis beillő brilliáns történet zsidókról és nem zsidókról, 1982-től - időben visszafelé - 1848-ig az utolsó történetig.
Az összekötő kapocs Máni úr, aki valamennyi történetben jelen van, aki miatt az adott történetet el kell mesélni. Miközben szó esik Izraelről a nyolcvanas évek elején, tizenöt évvel a hatnapos háború után, Krétáról a második világháborúban. Jeruzsálemről a tizenkilencedik század közepén. És szó esik mindenütt a szülő-gyermek kapcsolatról - a sajátos stíluson túl ez a könyv másik eredeti és megragadó eleme. Még különösebb, szinte rejtélyes és izgalmas a beszélő, valamint - az éppen aktuális - Máni úr viszonya. Ez az, ami rabul ejti az olvasót, akinek mindenképpen meg kell tudnia: mi vonzza az adott elbeszélőt az általa esetenként alig vagy rövid ideje ismert Mánihoz? Miért foglalkoznak vele annyit? Miért akarják megmenteni? Meg tudják menteni? Egy német katona egy krétai zsidót? Egy fiatal lány annak a fiúnak az apját, akit csak néhány hete ismer? Egy lengyel orvos a jeruzsálemi szülészt, aki halálosan beleszeret a húgába? Hogyan fogja elérni a brit katona, hogy a kémkedéssel vádolt és halálra ítélt brit állampolgár Mánit a bíró felmentse?
Minden Máni megszállott, minden Máni életveszélyben van, érte küzdeni kell. Az író pedig - akár egy krimiben - késlelteti a válaszokat, Máni sorsának kimenetele csak az utolsó oldalon derül ki, mert a beszélő vagy nem akarja, vagy nem meri felfedni a teljes igazságot. Lehetetlen történet, igazi irodalmi bravúr.