Általános színtan és látáselmélet (kézirat)

Összefoglaló

ELŐSZÓ
A környezetformáló művészetek elemi, legfontosabb kifejező eszköze a sík és térformák rendje. A környezetformáló művészetek fogalmához sorolnám a városépítészet, építőművészetet, belsőépítészetet, gépipari formatervezést, kerámia-, porcelán-, üveg-, textiltervezést, alkalmazott grafikát, tehát a tárgyformáló műfajokat. Bármely műfaj alkotásának leolvasható, egyértelmű formatisztasága azt mutatja meg, hogy az alkotó tervező milyen sík, vagy térformáló képességgel bír. Természetesen a mű megvalósítása során sík vagy térelképzeléseket az alkotó csak akkor tudja megvalósítani, ha megfelelő technikai ismeretanyaggal, tapasztalattal is rendelkezik. Gropius a XX. század egyik legnagyobb építésze és művészetpedagógusa, igen szellemes meghatározásként említi egy előadásában azt a gondolatot, amelyet a japán építészetre legerősebben ható ZEN-BUDDHIZMUS filozófiájában talált. Ez a definíció igen találóan jellemzi a művészi ösztön és technika közötti viszonyt: - "Dolgozz ki egy hibamentes technikát és az inspiráció kegyét én adom meg." - Vagyis Gropius azt a felismerését magyarázza a fenti idézettel is, hogy a veleszületett tehetség, "a művészi adottság" csak megfelelő technikai elsajátításával válhat szabaddá.
A környezetformálás bármely műfajában az alkotó művésznek ezen kép alaptulajdonságán kívül, (mint az alakítóképesség és a technika uralása) még egy igen lényeges adottsággal kell rendelkeznie. Szükséges az a képesség is, hogy a látható világot összefogja, szerves egésznek tekintse, amelyben azután a részletek szoros összefüggésben állnak egymással. Vissza
TARTALOM
Bevezető 3
A szin tudományos és müvészi megismerése 4
A látás fizikai sikja 8
A fény és a szin fizikai tulajdonságainak megismerése 8
A látható fény és az elektromágneses rezgések jellemző tulajdonságai 8
Fénytani alapfogalmak 11
A fény jelemző tulajdonságai - optikai és fénytani alapfogalmak 11
Fénytörés 11
Fényfelbontás 13
Szinképi energiaeloszlás 14
Szinhőmérséklet 15
Fényvisszaverődés (reflexió) 18
Fényelnyelés (abszorpció) 20
Fényáteresztés (transzmisszió) 21
Fénysürüség v. felületi világosság (remisszió) 21
Világitástechnikai mértékegységek 22
A lencsék fajtái, tulajdonságai, hibái 25
A dioptria fogalma 26
A szin fogalma 27
A szinek osztályozása, rendszerezése 28
A szinmérés (szinmetrika) 28
A szinmérés módszerei, céljai és rendeltetése 29
A szinek felosztása és megjelenési módok alapján - közvetlen és közvetett szinek 29
Szinek felosztása, csoportositása 31
A szinek felosztása szinérzet szempontjából 32
A szinek telitettsége, fehér, fekete tartalma, fajlagos világossági és sötétségi értéke 35
Szinkeverés 36
Sziningermérés 42
A szinmérőszámok mértani ábrázolása 43
A szinértékszámok meghatározása 44
A szinháromszög, közvetett szinkeverés, spektrális szinpályák 45
Érzet szerinti szinmérés 47
A szinek tudományos és müvészi ismereteinek kialakulásáról. A szinkutatások történeti áttekintése 50
Az ősközösségi társadalom - primitiv ember 51
A folyammenti kulturák - Rabszolgatársadalmak - Ókor 51
Középkor - Feudalista társadalom 60
Reneszánsz - polgári társadalom kezdete - Felvilágosodás kora 62
A modern tudományos világkép kialakulása: a XX. század 84
A látás élettani sikja 94
Az érzékszervekről általában - a látás-élettani vizsgálatok lényege 94
A látószerv funkcionális anatómiája 94
A látótér és a fénytörő közegek müködési szerepe - a távolságra való alkalmazkodás (akkormodáció) 96
A szivárványhártya (iris) és a szembogár (pupilla) szerepe 100
Az ingerfelvevő réteg, az ideghártya vagy retina szerepe - külső burok 100
A látás kémiai folyamata: - a csapok és pálcikák, - funkcionális szerepük, - fényhez való alkalmazkodás (adaptáció) lényege 102
A látás mint idegfolyamat 107
A látósejtek és a látóidegek kapcsolata 107
A látópálya és az agyközpont - központi idegrendszer funkcionális felépitése 108
Az agykérgi központok 116
Vegetativ idegrendszer 117
Az idegsejtek müködése 120
Az ingerület-receptorok generátor potenciálja 121
Ingerküszöb 122
Az idegrendszer nyelvezete - látóideg mozaikja - gátlás 124
Kontrasztjelenségek elektrofiziológiai magyarázata 125
A szem mozgása - szemizmok müködése 129
Térlátás (stereoskópos látás) 131
A szem feloldóképessége (discriminatio) 134
A szinlátás 135
A látás szervezet egész tevékenysége 145
A szinlátás zavarai 145
A látás legfelső analizise - szintézise 146
A látás lélektana 149
Első és második jelzőrendszer 150
A szinállandóság, szinemlékezés, kontraszthatás, asszociáció és képzelet, akarat és fegyelem, valamint a gondolkodás szerepe a szinlátásban 150
A szinek érzelmi hatása, a szinkör a szinek pszichikai hatása alapján való felosztása 155
A formalátás alapfeltételei, pszichikai tényezői 166
Hely- és mozáslátás alapfeltételei, pszichikai tényezői 171
A tér (háromdimenziós) látás alapfeltétele, pszichikai tényezői 172
A vizuális közlési formák lényege, elemi hatástényezői 195
A színek esztétikája 206
A szinesztétika fogalma, tárgya 206
A szinek esztétikai osztályozásának rendjének objektiv alapjai 207
A szinharmónia: a tartalom-forma-szin összhangja, a szinek és arányok-, összetett szinkontrasztok magasabb kombináció, téri-időbeli hatásai 233
Szinösszkontraszt vagy három alapszin kontraszt 244
Sötét-világos kontraszt 245
Hideg-meleg kontraszt 245
Kiegészitő kontraszt 246
Szimultán kontraszt 246
Minőségi kontraszt 247
Mennyiségi kontraszt 247
Szines környezetformáls - szines téralakitás 247
A szinek kémiája 250
A könyvben előforduló idegen szavak, szakkifejezések magyarázata 251
A felhasznált szakirodalom jegyzéke 258
Tárgymutató 261
Tartalomjegyzék 268